Üdvözlet

Felhasználói név:
Jelszó:

Adatok megjegyzése
Bejelentkezés / regisztráció:

[ ]
[ ]

Véletlen képek



Közelgő Események

Nincs közelgő esemény

Találkozzunk a Facebookon!

József Attila utca



Az 50-es évek elején (a Rákosi látogatás után) az egykori FAGI telepen két sor ház épült egymásnak háttal. Közöttük hatalmas kertek terültek el és terülnek el napjainkban is. Ez az építkezés (legalább is ami a formátumát illeti) a régi uradalmi építkezésekre hasonlított. Nem egy utca épült itt két sor házzal, hanem két sor ház épült utca nélkül. Szerencsére késõbb ez a helyzet változott. Ma már mindkét sor házzal szemben is házak épültek, így kialakulhatott a FAGI telep két utcája. Közülük az egyik - amelyikrõl most szó lesz- a József Attila utca. Ez az utca is tulajdonképpen a ,,Mészáros’’ útról nyílik és tart egészen az egykori ,,téglaplatz’’- ig. Az itt elterülõ, ma még hasznosíthatatlan szûz terület adta egykor a híres ,,Bábolnai tégla’’ alapanyagát. Ez a terület most napjainkban úgy néz ki, mint egy feltáratlan bozót. Ismereteim szerint a község távlati tervében házhelyként, telekként szerepel és feltehetõen így is kerül majd hasznosításra.
Az utcában 26 családi ház van. Más utcáktól eltérõen itt a házak elõtt nagy elõkertek találhatók, amelyek általában gyümölcsösök. Errõl az utcáról is elmondható, hogy teljesen közmûvesített. Víz, villany, csatorna, telefon, gáz, parabola-antennarendszer a lakosság rendelkezésére áll. Az utca portalanított, járdásított, sõt, a korábbi problémát okozó csapadékvíz elvezetése is megoldódott, kibetonozott árok és átereszek biztosítják a víz elfolyását.
Korábban, itt ebben az utcában volt a szövetkezeti gáz-cseretelep. A földgáz bevezetése azonban ezt az intézményt feleslegessé tette, így megszûnt.
Ugyancsak itt volt a sertés átvevõhely. A jól megépített, fedett karámok még ma is vannak. A beépített mérleget azonban elvitték. Hogy kinek volt ez útjában? És ki merte ezt megtenni? Valamikor, hetenként 3 nap is vettek itt át állatokat hízókat, malacokat, anyakocákat a bábolnai háztáji gazdálkodók nagy örömére és segítségére. Sõt, a környezõ községek (Bana, Tárkány) ilyen jellegû áruinak átvételére is itt került sor. Ma fordított a helyzet. Miután a mérleget elvitték, átvétel nálunk nincs, így mi, bábolnaiak nem kis fáradság és költség árán kénytelenek vagyunk a háztájiban megtermelt áruinkat Banára, Tárkányra vagy Kisbérre vinni. És mind e kellemetlenséget elõidézõ intézkedés történt a nem kis számú háztáji gazdálkodó megkérdezése nélkül.
Ez a helyzet több mint elgondolkodtató. Az utca névadója József Attila, egyik legnagyobb magyar költõ. Szegény sorsú családból származott. Magáról így vall: ,,Apám - néhai József Áron - háromesztendõs koromban kivándorolt, engem pedig az Országos Gyermekvédõ Liga Öcsödre adott nevelõszülõkhöz. Itt éltem 7 éves koromig - már akkor dolgoztam, mint általában a falusi szegénygyerekek - disznópásztorkodtam. Hétesztendõs koromban anyám - néhai Põcze Borbála – visszahozott Budapestre, beíratott az elemi iskola második osztályába. Anyám varrással és takarítással tartott el bennünket, engem és két nõvéremet.’’ A gyerekkorához voltak hasonlók ifjú évei is. Rengeteget nélkülözött és szenvedett. Anyja megbetegedett, ápolását, ellátását õ végezte. Munkát vállalt, csomagokat hordott, tüzelõt, rõzsét cipelt, batyuzni járt, hogy valahogy beteg anyját elláthassa. 14 éves korában meghalt az anyja. Nõvérének férje lesz a gyámja, aki elintézi, hogy bekerüljön a makói internátusba. Itt már verseket ír. Juhász Gyula a kor neves költõje felfigyeltrá. Lelkesíti, támogatja. Beiratkozik a szegedi egyetemre. Egy verse miatt egyik professzora megneheztelt rá, e miatt tanulmányait kénytelen abbahagyni. Közben két verses kötete is megjelenik. Megjárja Bécset, Párizst, majd hazatérte után egyik napilap szerkesztõi állásába kerül. Egészsége megromlik. Betegen leromlott állapotba, felzaklatott idegekkel, fiatalon, 32 évesen vet véget életének. Költeményei a magyar költészet gyöngyszemei. Egy versét idézzük:


Születésnapomra
   
Harminckét éves lettem én – Intelme gyorsan, nyersen ért
meglepetés e költemény a ,,Nincsen apám’’ versemért,
csecse a hont
becse kivont
ajándék, mellyel meglepem szablyával óvta ellenem.
e kávéházi szegleten Ide idézi szellemem
magam hevét
magam. s nevét:
Harminckét évem elszelelt "Ön ami szóbol értek én,
s még havi kétszáz sose telt nem lesz tanár e féltekén" -
Az ám gagyog
Hazám! s ragyog.
Lehettem volna oktató Ha örül Horger Antal úr,
nem ily töltõtoll-koptató hogy költõnk nem nyelvtant tanul
szegény sekély
legény e kéj -
De nem lettem, mert Szegeden Én egész népemet fogom
eltanácsolt az egyetem nem középiskolás fokon
fura tani-
ura. tani!


 

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be, vagy kattints ide a regisztrációhoz