Üdvözlet

Felhasználói név:
Jelszó:

Adatok megjegyzése
Bejelentkezés / regisztráció:

[ ]
[ ]

Véletlen képek



Közelgő Események

Nincs közelgő esemény

Találkozzunk a Facebookon!

Kossuth Lajos utca



Bábolna egyik legrégibb utcája. Építése 1946-ban kezdõdött. Tulajdonképpen a ,,Mészáros’’ utcából nyílik (a Virág utcával együtt) és tart a Wesselényi utcáig. Ezt követõen mint földút elvisz a ,,Lobkovitz’’ erdõbe. Az utca 16 m széles, és 450 m hosszú. Közmûvesített. Villany, vízvezeték, gázvezeték, csatornahálózat, telefon, parabola antenna rendszer kiépítve. Portalanított és járdával rendelkezik. Az utcában található családi házak száma 45. Az utcában egy magán vegyeskereskedés (Konrád Józsefné) található, ezenkívül itt van a ,,Mátray-ház’’, melyben állatorvosi rendelõ, mûvészbolt és lovasbolt is mûködik.
Az utcában lévõ családiházak, telkek rendezettek, az udvarok tiszták és gondozottak. Az ide épült családi házak túlnyomó többsége - mint már említettük is - régi, ennélfogva egyszintes. Az utóbbi években épült házak azonban már nagyobbak és kétszintesek.
Az 1945-ös esztendõben Kossuth Lajos neve fogalommá vált. Nem véletlen, hogy az akkor földhöz juttatott és itt építkezõ cselédek utcájukat róla nevezték el. A névadóról sok mindent tudunk, mégis talán nem árt az ezzel kapcsolatos ismereteinket felfrissíteni és az utca mai lakóinak a szíves figyelmébe ajánlani.
Kossuth Lajos Magyarország késõbbi kormányzója 1802-ben született a felvidéken Monokon és 92 éves korában halt meg számûzetésének színhelyén, az Olaszországi Turinban 1894-ben, vagyis ebben az évben 100 esztendeje. Kossuth Lajos vagyontalan, kisnemesi családból származott. Iskoláit Sárospatakon végezte. Iskoláinak elvégzése után, mint fiatal zempléni ügyvéd részt vesz a pozsonyi országgyûlésen. Az innét írt ,,Országgyûlési Tudósítások’’ címû munkái, írásai hozták el számára az ismertséget. Mint fiatal, jó kiállású nemes, aki ez mellett okos és ragyogó szónok is, hamarosan az országgyûlés egyik meghatározó személyiségévé válik. A haladó szellemû - elsõsorban fiatal - követek hívei lesznek. Kossuth vezetésével nagy elszántsággal küzdenek a zsarnokság ellen, a jobbágyság felszabadításáért, és a régi elavult törvények megreformálásáért vagy eltörléséért. Kossuth tevékenységét az osztrák zsarnokság és ennek magyar kiszolgálói nem nézték jó szemmel. Mint az ország rendjének ,,felforgatóját’’, 1837. május 4-én letartóztatják és börtönbe zárják. 4 év büntetést szabnak ki rá. Börtönébõl 1840-ben szabadul. A fogság nem törte meg. Tanult! Alapos gazdasági ismeretekkel és nyelvtudással (megtanult többek között angolul is) lépett ki a börtönök kapuján. Szabadulását követõen 1984. január 1-jén az szerkesztésében megjelenik egy haladó szellemû magyar újság, a ,,Pesti Hírlap’’. Az elsõ vezércikket is õ írja. A lap segítségével hatalmas munkába kezd. Megszervezi az ,,Iparegyletet’’ létrehozza a ,,Gyáralapító Társaságot’’, majd a ,,Kereskedelmi Társaságot’’. Ezek az intézmények óriási jelentõségûek az ország gazdasági fejlõdése szempontjából. Kossuth küzdelmeihez az 1948. tavaszán Európán végigsöprõ forradalmi vihar ad új lendületet. 1848. márc. 15-én a pesti ifjúság és a pesti nép forradalmának hatására a nemrégen alakult magyar országgyûlés - Kossuth és társai inspirálására - rendre, sorra megszavazza a nép által már nagyon várt törvényeket. Ezek közül a legjelentõsebb, hogy eltörlik a jobbágyságot és ezzel a hûbéri rend megszûnik. Az ország megindulhat a polgári fejlõdés útján. Az országgyûlés szintén Kossuth javaslatára létrehozza a 200.000 fõs magyar honvédséget. Ez a fejlõdési folyamat az osztrákoknak nem tetszett. Elõször a nemzetiségeket hangolták a magyarok ellen, majd õk, sõt késõbb orosz szövetségeseik is fegyverrel támadtak Magyarországra. Az ország védekezett, létrehozták az ,,Országos Honvédelmi Bizottság’’-ot. Ennek elnöke Kossuth Lajos lett. Késõbb 1849. április 14-én a debreceni nagytemplomban megtartott országgyûlésen az ország kormányzójává választották. A szabadságharc eseményei ismertek. A világ egyszerûen csodálta azt, ami a magyar harcmezõkön történik.
A szabadságharc mégis elbukott, a túlerõ gyõzött. Kossuth menekülni volt kénytelen. Olaszországban kapott menedékjogot és ott is élt haláláig. Kevés olyan vezetõ volt történelmünk során, kit a nép úgy szívébe zárt, mint Kossuth Lajost. Ezt a nép által költött alábbi dal is bizonyítja!


,,Esik esõ karikára, Kossuth Lajos szent sírjára,

Ahány csepp most esik rája, annyi áldás szálljon rája,

Éljen a magyar szabadság, éljen a haza.’’




 

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be, vagy kattints ide a regisztrációhoz