Üdvözlet

Felhasználói név:
Jelszó:

Adatok megjegyzése
Bejelentkezés / regisztráció:

[ ]
[ ]

Véletlen képek



Közelgő Események

Nincs közelgő esemény

Találkozzunk a Facebookon!

Emléktábla avató Pettkó-Szandtner Tibor emlékére



A bábolnai református és evangélikus egyházak és gyülekezetek által rendezett ünnepségen a kicsiny protestáns templomunk zsúfolásig megtelt. A megemlékezésen, melyet templomunk építtetője halálának 50 éves évfordulója alkalmából rendeztünk, emléktáblát helyeztünk el az ő tiszteletére. Még az előtérben is álltak tisztelői az 1961-ben elhunyt vitéz felsődriethomai Pettkó-Szandtner Tibornak.

Szandtner Tibor 1886. június 20-án született Bazinban, Pozsony vármegyében, egy földbirtokos fiaként. Apai őse Szandtner, evangélikus reformátorként 1526-ban jött Magyarországra. Édesanyja családja, Pettkó, a felvidékről származik 1421–ben Zsigmond király adományozott nekik nemességet, és királyi adományként a Trencsén vármegyében fekvő felsődriethomai birtokot kapták, amely még nagyapja birtokában volt. Miután ez a család anyja halálával kihalt, I. Ferenc József őfelsége engedélyével a Pettkó-Szandtner nevet vették fel, és a nemesi címet is megtartották.
Szandtner Tibort 1920. szeptember hó 1-én helyezték először Bábolnára. Megdöbbenve látta, hogy itt a honvédség protestáns tagjai, valamint az állami ménesbirtok polgári alkalmazottai semminemű lelki gondozásban nem részesülnek. Kemény Géza akkori evangélikus jószágigazgatóval még abban az évben megalapították a Bőnyi Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyházhoz tartozó bábolnai fiókegyházat. Az anyaegyházak lelkészei készséggel vállalták az itteni fiókegyház gondozását. Hanem az iskolaterem, kis padjaival csak üggyel-bajjal felelt meg az Istentisztelet megtartására.
Szandtner Tibor elhatározta, hogy egy közös protestáns templom építését fogja megkezdeni. Gyűjtésbe kezdtek, és mint a templomépíttető bizottság elnökének és pénztárosának csodálattal kellett látnia, hogy a legszegényebb béresasszonyok is milyen lelkesedéssel, szeretettel adták összekuporgatott fillérjeiket. A belügyminiszterhez benyújtották kérvényüket, amelyben országos gyűjtés engedélyezését kérték. Így kaptak adományokat a Beadvány Alapból, az Evangélikus Gyámintézettől, a Szombathelyi Protestáns Nőegylettől, a Tatai Kőszénbánya Rt. vezérigazgatójától, Dunaalmási Kőbánya Rt.-től, Kapi, Raffai és Kiss püspök uraktól. Ezen munka közepette jött meg 1926-ban a parancs, ami Szandtner Tibort a pusztaszentkirályi új méncsikótelep berendezésére és felállítására utasította.
1932-ben hat évi távollét után a parancsot visszavonták és a kormányzó úr őméltósága újra, most már a bábolnai ménes parancsnoklásával bízta meg őt. Visszaérkezése után az építési engedélyt kikérve az építkezést 1932-ben megkezdte, és Isten különös kegyelméből 1933-ban sikerült is azt felépítenie. 1933. június 16-án Szandtner Tibort kinevezték a Bábolnai Protestáns Katonai Egyházközség gondnokává. Saját jövedelméből egy harmóniumot is ajándékozott a templomnak, sőt a templom harangjainak öntési költségeit is magára vállalta. Így a templomunk 1934. évben felszentelésre került. Később keresztfia Árentschildt Károly Tibor megkeresztelésére (ami egyúttal a templomban tartott első keresztelő is volt) keresztelő medencét adományozott a templomnak.
1934. október 13-án a Dunántúli Református Egyházkerület 135/1934. sz. közgyűlési határozatában előterjesztették és elfogadták, hogy a bábolnai fiókegyházközség a Tatai Evangélikus fiókegyházzal együtt protestáns egyházközséggé alakuljon. A Tatai Egyházkerületi Közgyűlés megerősítette és véglegesítette az egyesülést, és Bábolnát elismerte Protestáns Egyházközségnek, mely egyformán tagja az evangélikus és a református egyetemes egyháznak.

Az ünnepi Istentisztelet Dr. Hecker Walter megnyitó beszédével kezdődött, melyben Szandtner Tibor templomépíttető munkásságát méltatta, majd Molnár-Varga Péter a bana-bábolnai egyházközség lelkészének vezényletével folytatódott az ünnepi Istentisztelet, felkérve Máté László református esperes és Szarka István evangélikus esperes urakat az igehirdetésre. Közben a komáromi evangélikus énekkar szolgálataiban gyönyörködhettünk.
Meghívott vendégeink voltak még Szandtner Tibor rokonságának képviselői, Czunyiné Dr. Bertalan Judit országgyűlési képviselő, Popovics György a Komárom-Esztergom megyei közgyűlés elnöke, a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. képviselői, a Magyarországi Arablótenyésztők Egyesülete, a Magyar Lovas Szövetség, a Felsődunántúli Fogathajtó Régió, a Magyar Fogathajtók Baráti Köre, a Magyar Lovas Kör, a Tatárszentgyörgyi Stípa Népi Hagyományörző Egyesület, a Bábolnai Lovas Szakképző Iskola, a Rákóczi Szövetség, Bábolna város önkormányzata és képviselőtestülete, lótenyésztési szakemberek, és persze Bábolna, Bana, Ács, Ete és Nagyigmánd gyülekezetei.
Az ünnepi Istentisztelet végén a Bábolnai Nemzeti Ménesbirtok lovas harsonáinak zengése közepette felkéretett Máté László református és Szarka István evangélikus esperes urak az emléktábla leleplezésére, melyet a résztvevők koszorúinak elhelyezése és tisztelgő főhajtása követett.
Az emléktábla előtt díszőrséget állt vitéz lovag Cserhalmi Pál ezredes, a Magyar Huszár és Lovashagyományőrző Társaság titkára.
Az ünnepi alkalom után szeretetvendégségre hívtunk minden kedves résztvevőt. A vendégség közepette meghitt baráti beszélgetések és számtalan új barátság alakulhatott ki a résztvevő vendégek között.




Bábolna. 2011.01.09.
Böröcz Ferenc

Harangozó



Forrás:
Böröcz Ferenc kézirata
Fotók: Vass Ádám

 

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be, vagy kattints ide a regisztrációhoz