Üdvözlet

Felhasználói név:
Jelszó:

Adatok megjegyzése
Bejelentkezés / regisztráció:

[ ]
[ ]

Véletlen képek



Közelgő Események

Nincs közelgő esemény

Találkozzunk a Facebookon!

Pettkó-Szandtner Tibor

Pettkó-Szandtner Tibor Bazinban született 1886. június 20-án. Apja Trencsén vármegyei középnemes volt, és elismert lótenyésztő.
Lovak iránti szeretete korán megmutatkozott, hiszen már iskolás korában az összes pozsonyi fogatot ismerte. A pozsonyi iskola elvégzése után saját elhatározásából a keszthelyi Georgikonban tanult lótenyésztést.
Tanulmányai elvégzése után több ménesnél, majd 1920 és 1927 között Bábolnán is szolgált Hajnyi Arthur parancsnoksága alatt. Látván a fogatsport elmaradottságát, elkezdett szakfolyóiratok számára cikkeket írni a fogathajtás helyes technikájáról.
1928-ban a pusztaszentkirályi királyi csikótelep vezetője lett, ahol megírta legjelentősebb művét, A magyar kocsizásról címmel, mely mondhatjuk, hazánk legjelentősebb könyve a témában. Európai szinten is méltán elismert.
A pusztaszentkirályi kitérő után 1932-ben a már ezredesi rangot kapott Pettkó-Szandtner Tibor átvette az első világégés nyomait még erősen magán viselő bábolnai ménes parancsnoki tisztét. Ettől kezdve minden erejével a ménes megújításán, és a rossz állapotú épületek tatarozásán fáradozott. Építő munkájának köszönheti városunk a református templom meglétét. Idén január 9-e óta márványtábla is emlékezteti erre a híveket.
A ménes tenyészértékét Kohailan Zaid, az egyik utolsó, még beduin tenyésztőknél született, és Carl Raswan által expedíció útján megszerzett csikó megvásárlásával is növelte. Az arab telivér és Shagy-arab fajta tenyésztési eredményeit is folyamatosan javította.
Egy évvel később Bábolna már a legnagyobb európai arab-ménesek sorába tartozott.
1943-ban tábornoki rangot kapott, és a Földművelésügyi Minisztériumban az egész ország lótenyésztéséért volt felelős.
1944-ben a front és a szovjet tankok közeledtével Pettkó-Szandtner Tibor kapcsolatait kihasználva a tenyészállomány válogatott egyedeit (kb. 400 példány) Bergstettenbe menekítette, abban a hitben, hogy így megmenekíti a ménes értékes génállományát. Sajnálatos módon azonban a Bergstettent megszálló amerikai katonák áron alul eladták a lovakat, sokuk a Behring Műveknél végezte, szérumtermelésre használták őket. Később csere útján több közülük mégis visszatérhetett Bábolnára. Az első lovak 1947-ben indulhattak hazafelé.
Az amerikai csapatok megbízhatatlannak minősítették Pettkó-Szandtner Tibort, így nem kapott munkát. Haza pedig nem térhetett, mert hazaárulás (a lovak külföldre "szöktetése") miatt minden bizonnyal hadbíróság elé került volna. Ebből a szorult helyzetből Mohamed Taher pasa, az egyiptomi Királyi Földművelésügyi Társaság elnökének meghívása rántotta ki, felkérték ugyanis az egyiptomi Kafr Farouk királyi ménes vezetőjének. A pasa már egy korábbi bábolnai látogatásán megismerkedett Pettkó-Szandtner Tiborral, látta elhivatottságát, és szenvedélyét a lovak iránt.
Azonban Egyiptomban ez idő tájt az európaiakat nem látták szívesen, így Faruq király személyes vendégének számított. 1949 után új tenyésztési módot vezetett be Egyiptomban, mely mind a ménest, mind magát Pettkó-Szandtnert világhírűvé tette. Tíz évig állt a ménes élén, és az állományt olyan szintre hozta, hogy komoly európai kereslet alakult ki az egyiptomi lovak iránt.
Élete alkonyán visszatért Európába régi barátja, Lajos, bajor királyi herceg fogadta be. Élete utolsó éveit ott töltötte, a sárvári ménes lovai között, melyek a herceg tulajdonát képezték.
1961. január 6-án hunyt el Leutstettenben. A szerény gyászjelentésen Pál apostol szavai voltak olvashatók. Élete vezérfonala volt ez:
"Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam."
Starnbergben a gyönyörű Starnbergi-tó partján nyugszik az arab ló nagy barátja és ismerője.




A cikkben előforduló képek forrása:
Mellkép: http://www.wawrinsky.de/stammbaum/Taubinger/Taubinger_Hans/pages/taubinger.0020.html
Szandtner Egyiptomban: Böröcz Ferenc gyűjteménye
A Magyar Kocsizás címlapja: http://www.wawrinsky.de/stammbaum/Taubinger/Taubinger_Hans/pages/taubinger.0030.html

 

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be, vagy kattints ide a regisztrációhoz