Üdvözlet

Felhasználói név:
Jelszó:

Adatok megjegyzése
Bejelentkezés / regisztráció:

[ ]
[ ]

Véletlen képek



Közelgő Események

Nincs közelgő esemény

Találkozzunk a Facebookon!

Magyarország ezeréves fennállásának emlékére (1896.)



Az 1896-ban az országgyűlés a honfoglalás millenniumának megünneplése alkalmából ünnepségsorozatokkal kívánta felidézni az ország történelmi küldetését. A honfoglalás ezredik évfordulója kiváló alkalmat adott arra, hogy az ország bemutassa az utóbbi évtizedekben végbement változásokat.

A program több részből tevődött össze. Voltak olyan nagy épületek, melyek építését, vagy részleges befejezését a nagy eseményhez lehetett igazítani, és jellegük vagy jelentőségük folytán emelték a millenniumi évforduló fényét. A millenniumi építkezések a felemelkedő, gazdasági ereje és önbizalma teljében lévő ország hű képét, és egyben a 19. századi magyar építészet kezdetét is jelentették. A millenniumi épületek közül a legtöbb építésének megkezdése az ünnepségek időpontjára esett. Ezek körét nehéz pontosan meghatározni, de ide sorolható például a Szabadság-híd, a Szent István-bazilika, az Iparművészeti Múzeum, az Országház épülete is. Ország szerte készültek kifejezetten a millenniumi megemlékezés céljából megalkotott létesítmények, emlékművek és épületek.
Egy emberöltő alatt szinte a semmiből épült ki Magyarországon Európa legsűrűbb vasúthálózata, a korszerű bankrendszer, a gyári nagyipar, a polgári földtulajdonra alapozó tőkés mezőgazdaság.
A kultúra és a tudomány eredményeit olyan szellemi nagyságok fémjelzik, mint a fizikus Eötvös Lóránd, az orvos Hőgyész Endre, az orientalista Vámbéry Ármin vagy a természet- és néprajztudós Hermann Ottó.

A millenniumi megemlékezés programszerű csúcspontját az Ezredéves kiállítás képviselte a Városligetben. Erre az alkalomra készült el a kontinens első földalatti vasútja is. Az 1896. május 2 és október 31 között nyitva álló kiállítás a legnagyobbnak számított, amit magyar földön valaha rendeztek.
A ma a Mezőgazdasági Múzeum gyűjteményének otthont adó Vajdahunyad-vár talán az egyik legsajátosabb emlékünk az ünnepség éveiből.
A Városligetben rendezett ezredéves ünnepet Ferenc József nyitotta meg. Az országos kiállítás megnyitására érkezett királyipárt emberek ezrei üdvözölték a zászlódíszbe öltözött Lánchíd hídfőinél és az Andrássy út palotái mentén. A kiállítás megnyitóünnepségéről készült az első magyar filmhíradó. (Sziklai mester) Az urak díszmagyarba, kitüntetésekkel teleaggatott egyenruhába vagy frakkba öltöztek, a hölgyek toalettjeit velencei csipkék és pompás kalapok ékesítették.
A Gellért-hegyen ágyúk dörgése, a Himnusz hangjai és harangok zúgása adta hírül a millenáris ünnepségek kezdetét.
„A század története változik, fényben, borúban együtt változik vele minden a mi élet, a mi alkotás újjáteremtés, de az egészen végigvonul a magyar nemzeti szellem, az épít, az szül, az feltámaszt.”
Írta a kiállítás előszavában Jókai Mór.

1896 tavasza és nyara díszmenetek, intézmények és műemlékavatások sokaságát eredményezte. A vármegyei székhelyeken éppen úgy ünnepeltek, mint a legkisebb faluban. Az ezredik év tiszteletére Bábolnán is avattak emlékművet a katolikus templom előtti kis ligetben, és készítettek egy kézzel írott Bábolnáról szóló kiadványt is 1896. címmel, melyben bemutatják az 1896-ig elért eredményeket.



Képgaléria:

Kattintson a képre!



Források:
Képek: az "1896-os millenniumi ünnepségek" című Wikipédia szócikk illusztációi.

 

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be, vagy kattints ide a regisztrációhoz