Üdvözlet

Felhasználói név:
Jelszó:

Adatok megjegyzése
Bejelentkezés / regisztráció:

[ ]
[ ]

Véletlen képek



Közelgő Események

Nincs közelgő esemény

Találkozzunk a Facebookon!

Pettkó-Szandtner Tibor (Domonkos Béla, 1992.)



Pettkó-Szandtner Tibor (a továbbiakban P.Sz.T.) munkásságának vázlatos ismertetését Dr. E. Freilinghaus, P.Sz.T. szobrának avatásakor elhangzott beszéde alapján idézem.
P.Sz.T. 1886. június 20-án született Bazinban, Pozsony megyében, földbirtokos fiaként. Gyermekkorától kezdve leginkább a lovak között lehetett megtalálni.
Apai őse, Szandtner, 1526-ban evangélikus reformátorként Németországból Magyarországra költözött. Anyai családját, Pettkót, 1421-ben Zsigmond király nemesi rangra emelte, és egy Trencsén melletti birtokot adományozott neki.
Miután elvégezte a Keszthelyi Mezőgazdasági Főiskolát, P.Sz. úr a királyi magyar méneskarhoz jelentkezett, egy olyan állami lótenyésztési intézményhez, amely az állami lótenyésztési intézeteket kezelte, és itt szolgált sok éven át. 1925-ben tanfolyamot végzett a hannoveri német lovasiskola fogathajtó szakán, és rendkívül sikeres hajtó lett belőle, akit magyar módon befogott arab és lipicai fogataival Drezdában, Berlinben, és Aachenben is viharosan ünnepeltek. 1931-ben megnyerte a «BAD EMS-AACHEN»-i nagy maratoni hajtóversenyt. Sok cikke jelent meg a lovas szaksajtóban, és kiadta a mai napig alapműként elismert könyvét, a «MA-GYAR KOCSIZÁS»-t.
Az 1932-42-es évek, amikor Bábolnán volt ménesparancsnok, élete legboldogabb évei voltak. P.Sz.T. zseniális tenyésztőnek bizonyult. Pedigré fanatikus volt, biztos ösztönnel az optimális párosítás felé. Az általa előnyben részesített, vagy újonnan felállított törzsmének többnyire nagyszerű tenyésztési sikert értek el, mint például a lengyel Bogdan von Zientarski által Bábolnára importált sivatagi arab KUHEYLAN ZAID, vagy az arab fajtánál - ma Shagya-arabként ismert - SHAGYA XXV., GAZAL II., SIGLAVY VI., SHAGYA XXXI., SHAGYA XXXII. és mások Ezekkel a ménekkel P.Sz.T. már akkor megteremtette a későbbi Shagya-arab széleskörű elterjedésének feltételeit.
Ezenfelül pompás tervező és alkotó volt. Így a ménes fennállásának 150. évfordulójára megépíttette a hősi kaput és a jubileumi kaput, kialakította a híres szerszámos és nyergeskamrát. A mélyen vallásos ménesparancsnok egy evangélikus templomot is építtetett Bábolnán...1
A méltatás teljes szövegét a "Képgaléria" alatt található "Lapszemle" rovatban olvashatják el.
A szobor talapzatánál egy kis fa emléktáblán a következő szöveg olvasható: "felsődriethomai vitéz Petkó Szantner Tibor nyug. tábornok úrnak és nejének Sós Margitnak emlékére. Utolsó tisztlegényüktől."

Domonkos Béla

(Kispest, 1934. február 25.–)

Autodidakta, mestere: Pátzay Pál. 1974-ben a Kőrösi Csoma Társaság díszdoktorává avatták. 1981-ben "Kiváló Társadalmi Munkáért díjjal" tüntették ki. 1984-ban "Kőrösi Csoma Sándor-díjat" vehetett át. 1985-ben a "Mezőgazdaság a művészetben, különdíj" birtokosa. 1987-ben a "Szocialista Kultúráért" díjazottja. 1992-ben a "Nagy Lajos-díj"-at vehette át. Háromszáznál több szobrot, domborművet és kisplasztikát készített.


Képgaléria:

Kattintson a képre!



Lapszemle:

PETTKÓ-SZANDTNER TIBOR1
Pettkó-Szandtner Tibor (a továbbiakban P.Sz.T.) munkásságának vázlatos ismertetését Dr. E. Freilinghaus, P.Sz.T. szobrának avatásakor elhangzott beszéde alapján idézem.
P.Sz.T. 1886. június 20-án született Bazinban, Pozsony megyében, földbirtokos fiaként. Gyermekkorától kezdve leginkább a lovak között lehetett megtalálni.
Apai őse, Szandtner, 1526-ban evangélikus reformátorként Németországból Magyarországra költözött. Anyai családját, Pettkót, 1421-ben Zsigmond király nemesi rangra emelte, és egy Trencsén melletti birtokot adományozott neki.
Miután elvégezte a Keszthelyi Mezőgazdasági Főiskolát, P.Sz. úr a királyi magyar méneskarhoz jelentkezett, egy olyan állami lótenyésztési intézményhez, amely az állami lótenyésztési intézeteket kezelte, és itt szolgált sok éven át. 1925-ben tanfolyamot végzett a hannoveri német lovasiskola fogathajtó szakán, és rendkívül sikeres hajtó lett belőle, akit magyar módon befogott arab és lipicai fogataival Drezdában, Berlinben, és Aachenben is viharosan ünnepeltek. 1931-ben megnyerte a «BAD EMS-AACHEN»-i nagy maratoni hajtóversenyt. Sok cikke jelent meg a lovas szaksajtóban, és kiadta a mai napig alapműként elismert könyvét, a «MA-GYAR KOCSIZÁS»-t.
Az 1932-42-es évek, amikor Bábolnán volt ménesparancsnok, élete legboldogabb évei voltak. P.Sz.T. zseniális tenyésztőnek bizonyult. Pedigré fanatikus volt, biztos ösztönnel az optimális párosítás felé. Az általa előnyben részesített, vagy újonnan felállított törzsmének többnyire nagyszerű tenyésztési sikert értek el, mint például a lengyel Bogdan von Zientarski által Bábolnára importált sivatagi arab KUHEYLAN ZAID, vagy az arab fajtánál - ma Shagya-arabként ismert - SHAGYA XXV., GAZAL II., SIGLAVY VI., SHAGYA XXXI., SHAGYA XXXII. és mások Ezekkel a ménekkel P.Sz.T. már akkor megteremtette a későbbi Shagya-arab széleskörű elterjedésének feltételeit.
Ezenfelül pompás tervező és alkotó volt. Így a ménes fennállásának 150. évfordulójára megépíttette a hősi kaput és a jubileumi kaput, kialakította a híres szerszámos és nyergeskamrát. A mélyen vallásos ménesparancsnok egy evangélikus templomot is építtetett Bábolnán.
1943-ban szandtneri ritussal üdvözöltek engem a történelmi erkélyen a lovas méneszenekar harsonájával és dobpergésével. A lóállomány akkoriban 141 arab telivérből, 444 arab fajtából (ma Shagya-arab) állt - majdnem négyszerese volt az arab telivér állományának - és 195 lipicaiból, összesen 780 lóból állt.
Elsőként Bábolnán éltem át azt a ménesszemlét, amelyet a főistállómester vezetett. Minden egyes mént, kancát és csikót megszemléltek.
Meglepő volt számomra Bábolnán az anyakancák spártai takarmányozása és szigorúan kemény tartása - télen is - , a bőrük alatt egy gramm zsír nem volt, így tökéletesítették az arab nemességet és az arab szikárságot. Meglepő volt valamennyi fajta valamennyi lovának pompás, szabad jármódja.
Később részt vehettem ménesszemléken Kisbéren és Mezőhegyesen is. Itt az nyűgözött le, hogy milyen következetességgel szorította vissza a magyar főistállómester a túl sok angol telivér befolyását. Minden törzsménesben és országos lótenyésztési egységben robusztus arab méneket állított be. P.Sz.T. úr vezetése alatt Bábolna a szakértő kartársak véleménye szerint úgy az arab telivér, mint az arab fajta tenyésztésében történetének minőségileg legmagasabb szintjét érte el. Gustav Rau úr, német hippológus, a harmincas évek végén Bábolnát az arab tenyésztés Mekkájának nevezte el.
P.Sz.T. 1945. áprilisában hagyta el hazáját a magyar ménesek kb. 1.000 legértékesebb lovával, hogy Németországban biztonságba helyezze őket, ami csak részben sikerült.
Hazáját soha nem látta viszont és idegenben halt meg.
Szomorú tény, de igaz: ha az elmúlt években Bábolnán a ménesben dolgozóktól megkérdezték, hogy ki volt P.Sz.T., nem tudtak rá válaszolni. A ménes múzeumában a Moszkvából érkezett állami vendégek életnagyságú fotóit láthattuk Hruscsovtól Gorbacsovig, azonban egy sort sem olvashattunk és egy képet sem láthattunk a XX. század legsikeresebb bábolnai ménesparancsnokáról.
P.Sz.T. úr életének nagy tragédiája volt, hogy a fény és gazdagság nagy része a háború végén és az azt követő időkben megsemmisült. A szinte pótolhatatlan, 150 éves arab telivér állományt a kommunista magyar kormányzat ideológiai elvakultságból szabályszerűen "likvidálta". A régi magyar állományból csak a 221 KUHAYLAN ZAID élte túl a dúlást, amelyet Lengyelországon keresztül mentettek meg, és a kitűnő lengyel törzsméntől, AMURATH SAHIB-tól vemhesen hozták haza. Később nagyon sikeres leánya, a 25. AMURATH SAHIB is hazajött.
A Németországba evakuált arab fajta lovak egy részét a német és lengyel lótenyésztők megóvták az amerikai hadsereg által már elrendelt szérumhaláltól. Később ezek képezték a mai Shagya-arab tenyésztés kiinduló alapját.
A Németországban és Svédországban eltöltött keserű menekült évek után P.Sz.T. úr-nak Mohamed Taher pasa telefonon felajánlotta az egyiptomi Kafr-Farouk királyi arab ménes vezetését (Farouk király elűzése után a ménes az El-Zahraa nevet kapta). Ott idegenben, idegen nyelvű és idegen gondolkodásmódú környezetben élete legnehezebb feladata várta. A ménest alapjaitól átszervezte a vértisztaságról és egészséges fölnevelésről kialakított alapelvei szerint.
Néhány év múlva El-Zahraa világviszonylatban az élre került.
Németország GHAZAL, HADBAN, ENZAHI és KAISOON kiemelkedő méneket és MOHEBA és NADJA nevű kimagasló kancákat köszönheti P.Sz.T.-nak. El-Zahraa-ban folytatott kimagasló tenyésztő tevékenységének számos további terméke jutott el sok más országba és földrészre, különösképpen Amerikába. Már nem érte meg, hogy pompás Shagya-arabjai nemzetközi fajtává nőtték ki magukat. Azt sem érte meg, hogy - milyen különös gyakran a történelem - éppen Magyarország kormányzata, akik saját magyar arab telivér tenyésztésüket megsemmisítették, 1968-tól Egyiptomból hozott arab telivéreket az országba. Ezzel a fajta iránt időközben bekövetkezett nagy érdeklődésből akart hasznot húzni.
Ezeket a behozott egyedeket és szüleiket ugyanaz az ember tenyésztette, akinek magyar arab telivér tenyésztői életművét szétrombolták: Pettkó-Szandtner Tibor.
1959-ben egészségi okokból be kellett fejeznie egyiptomi bolyongását. Leustettenben Ludwig von Bayern herceg házában egy alattomos betegségtől szenvedett másfél éven keresztül, egészen a megváltó halálig.
Ma Starnberg csendes, szép, erdei temetőjében nyugszik.
P.Sz.T. magyar hazafi, ugyanakkor európai és világpolgár, nagyszerű, szeretetreméltó ember volt - annak ellenére, hogy alkotásának nagy részét a világháború elpusztította - és személyében az évszázad legsokoldalúbb és legsikeresebb arab telivér tenyésztőjét tisztelhetjük.
P.Sz.T. életműve előtt a magyar tenyésztők és lóbarátok is tisztelettel hajtottak fejet. Bábolnán emlékművet állítottak neki, amely a jóvátétel szép gesztusa, az igazságosság szimbóluma, a köszönet jele. Ezzel visszatért hazájába, ménesébe, a magyar lótenyésztés történetében elfoglalt helyére.
E kis emlékező írással egy olyan ember emlékét szerettem volna felidézni és életben tartani, akinek az arab lovak és tenyésztőiknek egész világa köszönettel tartozik.


Szerző: Dr. E. Freilinghaus




Forrás:
1: lovasok.hu - Pettkó-Szandtner Tibor
Domonkos Béla életrajza: http://artportal.hu (Lekérdezve: 2011. 06. 24.)

 

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be, vagy kattints ide a regisztrációhoz