Üdvözlet

Felhasználói név:
Jelszó:

Adatok megjegyzése
Bejelentkezés / regisztráció:

[ ]
[ ]

Véletlen képek



Közelgő Események

Nincs közelgő esemény

Találkozzunk a Facebookon!

Csekonics József (Domonkos Béla, 1992.)


(Kőszeg, 1757. február 22. – 1824. április 26.)
Tábornok, a magyar állami ménesintézetek megalapítója.
1774-től katona, 1784-ben II. József, mint századost megbízza a Mezőhegyesi, majd 1789-ben az, az alá tartozó Bábolnai ménesintézet létrehozásával. 1806-ig irányította az intézményt, ekkor tábornoki rangra emelkedett, s mint ilyen részt vett az 1809. évi Napóleon elleni háborúban.
Első bábolnai szobra 1939 augusztus 27-én került felállításra, melyről képet, és írott beszámolót is találnak az oldal "Képgyűjtemény", illetve "Lapszemle" rovatában. Ez a szobor a második világháború során elpusztult, helyén sokáig virágok álltak, majd több mellszobor is készült a Mezőgazdasági Kombinát felkérésére. Ezek közül a vezetőség Máté István művét választotta ki, amely 1986. június 16.-án került felállításra.1
Ezt a szobrot váltotta a Domonkos Béla által készített ma is látható mű 1992-ben.


Domonkos Béla

(Kispest, 1934. február 25.–)

Autodidakta, mestere: Pátzay Pál. 1974-ben a Kőrösi Csoma Társaság díszdoktorává avatták. 1981-ben "Kiváló Társadalmi Munkáért díjjal" tüntették ki. 1984-ban "Kőrösi Csoma Sándor-díjat" vehetett át. 1985-ben a "Mezőgazdaság a művészetben, különdíj" birtokosa. 1987-ben a "Szocialista Kultúráért" díjazottja. 1992-ben a "Nagy Lajos-díj"-at vehette át. Háromszáznál több szobrot, domborművet és kisplasztikát készített.


Képgaléria:

Kattintson a képre!



Lapszemle:


Bábolnán szobrot kapott nemes Csekonics József lovastábornok, a magyar lótenyésztés megalapítója

Magyarország különös büszkeségei közé tartozik a magyar ló. Külföldi hadseregek katonaló szükségletüket a legtöbbször Magyarorszgról szerzik be,lókivitelünk állandóan emelkedik és biztos jövedelmet jelent a magyar gazdánaK. Uralkodóláogatások alkalmával pedig - emlékszünk rá valamennyien - mindig megdobog a magyar szív, amikor a hintók elé fogott pompás magyar paripák kecesen ügetnek végig az Andrássy-úton. A magyar lótenyésztés különlegessége az arab fajta ló, a szép szürke arab telivér, a nagyszemű okos arab félvér, amelynek a vére különben a török hódoltság óta csörgedezik a magyar fajta ló ereiben.
Az arab táltosok birodalma, a bábolnai ménes vasárnap ünnepli fennállásának 150 éves fordulóját. Az ünnepség során látványos bemutatókat rendeznek, felvonultatják a ménes sztárjait, gyönyörű arab fogatokat és lesz lovasverseny is. A bemutatót megelőzően pedig egy bensőséges, inkább családi jellegű ünnepség keretében leleplezik nemes Csekonics József lovastábornoknak, a magyar lótenyésztés első modern értelemben vett megszervezőjének mellszobrát.
Csekonics kapitány emlékiratában a magyar hazafi szólalt meg, amikor az uralkodónak azt ajánlotta, hogy Magyarországon létesítsen ménest. A szakember és a kitünő hippológus pedig azt mondotta Csekonicsnak, hogy a tenyésztés alapjául a magyar lovat válasszák, amely a világ első katonalova és amely megfelelő szelkció, gondos, lelkiismeretes lótenyésztés útján a legalkalmasabb gazdasági haszonállattá nevelhető. Csekonics József ezeket a szavakat később lefektette a lótenyésztésről írt könyvében, amely kora legkivlóbb szakkönyve. Érdemei elismeréseképen később megkapta a Szent István-rendet és mint tábornok vonult nyugalomba.
Nemes Csekonics József szüleinek házából máról-holnapra, hirtelen távozott el, nem tudva ellenállni a verbuváló lovaskatonák hivásának, noha akkor már ügyvédjelölt volt, és a polgári életben is sokra vihette volna, mert messze vidéken híres volt az éleseszű, tanult fiatalember. Mint vérteskapitányvégigverekedett jó néhány háborút és amikor a fegyvernyugvás ideje elkövetkezett,megirta értékes memorandumát. II. Józsf, mint fennebb megirtuk - ekkor megbizta a lótenyésztés megszervezésével és bizottságot küldött ki, hogy a ménesnek helyet keresen.
A bizottság egyenesen Mezőhegyesre tartott, ott létesült az első modern értelemben vett állami ménes 1785-ben. Alig kezdődött meg Mezőhegyesen a tenyésztés munkája, máris szükségesnek mutatkozott, hogy az országban egy második ménest létesítsenek. Négy év múlva, 1789-ben Bábolnán vette meg a kincstár nemes Csekonics József előterjesztésére a Szapáry grófi családtól 450 ezer forintért azt a pusztát, ahol a ménest felállították és ahol kezdetben a mezőhegyesi ménes lófeleslegét helyezték el.
1787-ben teljesen függetlenítették Bábolnát Mezőhegyestől S később Bábolnán inkább az arab tenyészállatokat helyezték el. 1809-ben a francia sereg átvonult Bábolnán, de lovakat már nem talált ott, a derék méneskari tisztek azokat idejekorán Mezőhegyesre irányították. Ígyhát a francia csapatok csak az épületeket pusztították el. 1816-ban Bábolnára került a nagy hírű francia rosieresi ménesből zsákmányolt arab vérű tenyészanyag. Néhány év múlva Konstantinápolyban vásároltak arab telivéreket, ettől az időtől foga főként Arábiából szerezték be a tenyészméneket. Különösen 1896-tól kezdve fejlődött a bábolnai ménes. Naggyá fejlesztette Fadlallah el Hedad, a ménes késöbbi parancsnoka, aki mint arab lovászfiú 14 éves korában került Bábolnára. A világháború kitörése előtt a báolnai lóállományban 750 darab tenyészállat volt, amelyből 700-nál többet hurcoltak magukkal a megszálló románok. Bábolnára került késöbb a fogarasi ménesbirtok lipizai ménese is.
Az elmondottak igazolják, hogy nagy szolgálatot tett Csekonics József tábornok hazájának a mezőhegyesi és bábolnai ménes alapításával. Mindkét ménes fennállása nem csak a magyar lóállomány nemesítése körül ért el nagy eredményeket, hanem fennállása során "jó üzletnek is bizonyult" mind a magyar állam, mind a magyar gazdák szempontjából. A tetszetős formájú edzett és fürge kitartó mozgású, szelíd és tanult arab félvérek igenjól megállták a helyüket a magyar tenyésztésben. Sok értelemben megfeleltek a magyar föld adottságainak, a nemzetközi lóversenyeken jelentős éredményeket értek el, a lókereskedelemben pedig nagy keresletnek örvendtek mindíg. Emlékezzünk arra, hogy a párisi világkiállításon aranyérmekkel tüntették ki az ott kiállított arab telivéreket, arab lovon lovagolt IV. Károly király 1916-ban a Szent Görgy-téri koronázási dombra, arab nényest ajándékozott Magyarország kormányzója nászajándékul Umberto trónörökösnek és arab táltosok voltak az olasz királylátogatás idején a négyesfogatok előtt.
El kellett mondani mindezt akkor, mikor a bábolnai szoborleleplezés alkalmából, akkor, mikor az ország hálás tisztelettel adózik Csekonics József lovas tábornok emlékének.
K.(?)

Források:
Életrajz: Ruisz Gyula: A Mezőhegyesi állami ménesintézet alapításának története. Temesvár, 1888.
1: Bábolna. Tények és adatok 1945-1989. Szerk.: Gunst Péter, Wellmann Imre. Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát. Bábolna, 1989. I. kötet: p.119.
Lapszemle cikk: Nemzeti Újság. 1939. augusztus 27. - Vasárnap
Kép:
Az 1939-es avatási ünnepség képe: Pusztai József: Bábolna. Visszatekintés az őskortól 1945. történelmi dátumáig a Millennium alkalmából. Bábolna, 2000.
Kép a Máté István féle szoborról: Dr. Hecker Walter: A bábolnai arab lótenyésztés története. Bábolna. Mezőgazdasági Kombinát Bábolna, 1989. p.142.
Domonkos Béla életrajza: http://artportal.hu (Lekérdezve: 2011. 06. 24.)

 

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be, vagy kattints ide a regisztrációhoz