Üdvözlet

Felhasználói név:
Jelszó:

Adatok megjegyzése
Bejelentkezés / regisztráció:

[ ]
[ ]

Véletlen képek



Közelgő Események

Nincs közelgő esemény

Találkozzunk a Facebookon!

Tiborbácsi – Visszaemlékezés Tibor nagybátyámra

Pettkó-Szandtner Tibor, lovaskatona, a lovak szerelmese, állami lótenyésztő, sikeres versenyző négyes és hatosfogattal, világhíres férfi mindenekelőtt az arab lótenyésztés terén, ami őt a háború után először Svédországba, majd Egyiptomba vezette.

Tibor bácsi magyar hazafi volt, aki születését tekintve Bazinból, egy Pozsony környéki borvidékről származott, ahol családjának javai voltak. Nagyon szerette édesanyját.
Már nagyon korán vonzódott a lovakhoz, jobban, mint az iskolához, ezért messze Erdélybe küldték iskolába, ahol felsőbb osztályos gimnazistaként, a lányoknak ablakaik alatt adott szerenádot. A honvágy azonban egyre jobban kínozta.
Tibor bácsi egy kissé szemtelen, vidám, csárdást jól táncoló férfi volt, aki karrierje csúcsán a tábornoki és a Földművelésügyi Minisztérium alállamtitkári címet is viselte a Horthy-kormányzó által vezetett Budapesten. Nagynénémmel, Gréti nénivel évekig éltek Bábolnán. Itt találkoztak a politika és a társaság legfelsőbb körei, ahogyan a lószerető és –ismerő Szandtnerek is.
Mikor az olasz koronaherceg házasságot kötött, Tibor bácsi adta át a magyar állam ajándékát, egy kettes vagy négyes lipicai fogatot. Gréti néninek az ünnepségekre még egy uszályos és fátylas új ruhát is kellett készíttetnie, Tibor bácsi, pedig a magyar nemesek viseletében, átvetett attilában jelent meg. A lovaknak csodaszép kantáraik voltak. A bakon magyar viseletbe öltözött kocsisok ültek.
Minden évben megrendezésre kerültek a ménesben a Hubertus-vadászatok, ami után az illusztris társaság a kastélyban került elszállásolásra. Pista, a szolgáló sötét öltönyben és fehér kesztyűben szolgált fel.
Tibor bácsi Bábolnát és a ménest pompázatossá tette. A kastély egész előkertjét virágokkal és egy nagyon szép lovasszoborral csinosította. Egyszer magam is voltam náluk nyáron látogatóban, ültem az erkélyen, és hideg üdítőt ittam. Ekkor megjelent a lovaszenekar harsonákkal, trombitákkal és dobokkal.
A kastély előtti fák alatt a ménes érdemes parancsnokainak mellszobrai állnak. Tibor bácsi szobra is felállításra került évekkel a háború után. A bábolnai múzeumban pedig Tibor bácsinak külön termet szenteltek. Ő maga a háború után már soha nem látogatott el Bábolnára.
Mikor a front mind közelebb került, ő szervezte meg az értékes lovak Németországba való kimenekítését, míg maga is Gréti nénivel együtt menekülni nem kényszerült.
A háború után Donauwörth mellé vetődtek, először egy német méneshez került, aztán egy faluba, ahol tábornoknak hívták. Itt igen szerények voltak a körülményeik. Fát hasogatott, reggelente a Bibliáját olvasta, és aktív levelezést folytatott. Egy aprócska kétszobás lakásban éltek, ahol a vízellátást a házelőtti karoskút jelentette.
Egyiptomból visszatérve, mindketten Leutstettenben a Wittelsbach család házában leltek otthonra.
Itt éltek a Magyarországról még megmentett tárgyaikkal, a tarsolylemez-gyűjteményükkel és győzelmi trófeáikkal. Sajnos Tibor bácsi nem élvezhette sokáig az új rezidenciát. 1961-ben, rákban hunyt el, a starnbergi Waldfriedhofban helyezték végső nyugalomra.

Hertha Pirhalla


"Erinnerungen von Hertha Pirhalla" - Hertha Pirhalla visszaemlékezései
A cikk a család szíves engedélyével került oldalunkon publikálásra.
Megjelent: VFD Bayern Aktuell - Sonderdruck zum Fahrgedenkjahr 2011. Ausgabe: 01/2011 p.11
Fordította: Vass Ádám


 

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be, vagy kattints ide a regisztrációhoz