Üdvözlet

Felhasználói név:
Jelszó:

Adatok megjegyzése
Bejelentkezés / regisztráció:

[ ]
[ ]

Véletlen képek



Közelgő Események

Nincs közelgő esemény

Találkozzunk a Facebookon!

Így történt


1945. március 27.


1945. januárjában történt. A németek Székesfehérvár felöl menekültek s a sok elfoglalt és lezárt út közül a Bábolnán átvezető és Bécs felé tartó országút látszott a legbiztosabb menekülésnek.

Akkor még sokan voltak Bábolnán, egy egész repülőtér legénysége, amely az utolsó pillanatig harcolt. Utánuk, március első napjaiban az SS-ek érkeztek, akik a hátvédek voltak. Ők is és az előbbiek is már régen kifosztották Bábolnát, a lovakat már karácsonykor elvitték és a maradékot március 26-án hurcolták el Bécs felé.

A szovjet csapatok Nagyigmánd felöl különösebb ellenállás nélkül tudták megközelíteni Bábolnát.

Március 27-én reggel 5-6 óra körül bukkant fel az előőrs, jövetelüket fegyverropogás jelezte. Az emberek az óvóhelyeken voltak, mert előző éjjel bombázás volt. Az előőrs gyorsan tovább vonult egy törzsőrmester irányítása alatt. Helyüket tüzéregység foglalta el.

A szovjet katonák szálláshelye a ménesudvar volt. A parancsnokságon többszőr megfordult Tolbuchin tábornok is.

Felhasználták az itt hagyott repülőteret is, amely a malomtó melletti térség volt. Itt nagyobb bombákat és fegyvereket raktároztak. A fegyverzetük pisztolyból és géppuskából állott. Konyhájuk az állatkórház udvarán volt. Az asszonyok, lányok krumplit hámoztak, főztek, takarítottak és sebesülteket ápoltak. A kenyérsütő kemencéket is helyreállították és ott sütöttek kenyeret a katonák és a lakosság számára.

A férfiak sebesülteket hordtak és ápoltak. Győr-Szabadhegyről is ide szállították a sebesülteket és a halottakat. Őket itt temették el. A sok sebesültet házaknál helyezték el.

A tanítók közül: Ignáth Mihály, Hammer Jenő, Siglovits Márta igyekeztek rendbe hozni az akkor még kórháznak berendezett iskolát. Így áprilisban, májusban elkezdődhetett a tanítás.

Bábolna tehát hadszíntér volt, nemcsak a repülőtér miatt, ahonnan Bécs felé szálltak a gépek, hanem az átvonuló és megszálló magyar katonák miatt is. Akik az utolsó pillanatban Bábolnán találtak menedéket.

Bombázásokról szólnak a szemtanuk, amelyek szörnyű pusztítást végeztek, és amelyek hosszú ideig emlékeket hagytak. Fel nem robbant bombák, aknák szedték áldozataikat, akiknek nevei a többi hőssel együtt a bábolnai Hősi-kapu alatt olvasható.


1945.


II. világháború hősei:

Aranyosi Gyula Böröcz László Csík Gyula
Csicsai István Diósi Ferenc Galgán György
Hanvas Ferenc Hindler Imre Kelemen Dezső
Kemény József Micheller Ferenc Nagy József
Panák Sándor Pusztai István Varga András
  Vida András  
Baranyai József Bíró Lajos Borsodi Lajos
Csákvári Ödön Csonka József Fekete Miklós
Fürész Ferenc Horváth László I. Horváth László II.
Juhász László Kiss András Kovács Mihály
László József Mógor István Mogyorósi Pál ifj.
Németh József Pál József Reisinger József
Riklik Mihály Róth József Sáhó Ferenc
Szabó Péter Szabadod Károly Szalai József
Varga Imre Zsuppán József  

Megkezdődött a rend helyreállítása és az újjászervezés a gazdaság területén.

Az első falugyűlés a templom előtti téren zajlott le, ahol kb. kétszáz itthon-maradott gyűlt össze. 1945. tavaszának valamelyik napján megválasztották Bábolna első falubíráját, Pintér Bélát. Sokat tett Bábolnáért az emberekért, akiknek nagy szükségük volt a segítségre. Meg kellett indítani az életet, bátorságot önteni a félelemben élőkbe. Pintér Béla és Kriváncsi Lajos vezetésével megkezdődött a termelés a földeken. Az állatállomány két ló, két tehén és tizenöt üsző volt.

Az állattenyésztő brigád vezetője Farkas György lett. A brigád tagjai:
Horváth János
Horváth Sándor
Neszi Antal
Kasza Ferenc
Franczia Sándor
Ruzsás József
Czefernek Antal voltak.

1945. júniusában az első közös aratásra készülődtek Bábolnán. 19 kaszás állt ki, hogy learassa a terményt. Minden 12-dik kereszt kéve a kaszásé lett, ebből készült az első kenyér.

1945 őszén Ausztriából visszatért a ménes első részlege, Szilágyi András, Solymosi József, Búza István felügyelete alatt. 300 ló, 40-50 kocsi szerszámok és nyergek. Ezeket elosztották a gazdaság kerületeiben. A lovakat betanították igába, így az őszi munkákban már sokat segítettek. Novemberben 50 lovat kaptak Szigligetről, igavonás céljára.

A szarvasmarha állomány létszáma is megemelkedett, mert Svájcból importáltak 122 vemhes üszőt.

Aztán jött az első fizetés, 1946. augusztus 20-án a gazdaság minden dolgozója öt forintot kapott.

S amikor az első mag a földbe került, az első traktor munkába állt, Bábolnán megjelentek a summások. Az Ő krónikájuk külön fejezetet érdemelne a történelem lapjain.




Álcázott repülő a bábolnai reptéren



Szovjet katonák a hetes majorban



A hazatérő ménes



Munkakönyv az 1940-es évekből



Hősi kapu az 1940-es években