Üdvözlet

Felhasználói név:
Jelszó:

Adatok megjegyzése
Bejelentkezés / regisztráció:

[ ]
[ ]

Véletlen képek



Közelgő Események

Nincs közelgő esemény

Találkozzunk a Facebookon!

1526 tavasza

Zerdahelyi Imrefi Mihály tiszttartóját megidézik Komáromba abban a perben, amelyet a pannonhalmi főapát indított, mert a bábolnaiak a főapátsághoz tartozó Bársonyos falu jobbágyaitól nyolcszáz birkát jogtalanul elvettek és azokat nem akarják szépszerével visszaadni. Holott a nyáj nem legelt a tilosban.

1629-es esztendő

Komárom vármegye hivatalos pecsétjével szentesített írásban szólítja fel a pannonhalmi főapátot a tekintetes vármegye, hogy azonnal vessenek véget ölbői és kiscsanaki birtokaik szomszédságában békésen gazdálkodó bábolnaiak zaklatásától. Ne háborgassák a pusztabirtok jogos tulajdonosát, Sárközy Gáspár özvegyét.

1647 áprilisa

A Sárközy család felszólítja az igmándiakat, hogy Bábolna és Kajánd pusztabirtok után a bérleti díjakat neki fizessék.

1660 ikrek hava

A Szapáry család nemzedékrendje és Szapáry András gróf örököseinek osztálylevele arról ad hírt, hogy a Szapáryak megvetették lábukat Bábolnán.

1675-ös esztendő

Részletes jegyzőkönyv arról, hogy a Pannonhalmi Főapátság és a győri káptalan több tisztségviselője helyszíni vizsgálatot tartott Kajánd és Bábolna puszták elzálogosításával kapcsolatban. (Hogy ki zálogosította el és ki adott zálogot, az nem derül ki a jegyzőkönyvből.)

1676-os esztendő

Folyik a vita Bábolna és Tárkány között húzódó határmezsgye megállapítása körül. A vita szereplői a Pannonhalmi Főapátság és Csajághy Mihály, aki ebben az időben Bábolna urának vallja magát.

1692 Szent György hava

A Pannonhalmi Főapátság bérbe adja Csanak pusztabirtokot két győri lakosnak, név szerint Gellér Istvánnak és Szűcs Péternek.

1683-as esztendő nyara

Újabb határszemle Bábolna és Kajánd pusztabirtokok mezsgyéjén. A határjárást a Csajághy örökösök gyámja és a Pannonhalmi Főapátság közös megegyezés alapján, külön megbízottakkal végezteti el.

1694 (közelebbi dátum nincs)

Bírósági döntés születik, amelynek értelmében Kajánd pusztabirtokot látható határvonallal el kell különíteni a Pannonhalmi Főapátság Csanak nevű pusztabirtokától. Kajánd, mint pusztabérlet, továbbra is Gellér István és Szűcs Péter kezelésében marad.

1699-es év

Újabb határ-megállapodás születik (amit ismét nem tart be senki), hogy a Pannonhalmi Főapátság és a Csajághy örökösök tulajdonában, de a Szűcs testvérek által bérelt, Banához tartozó földterületeket egymástól látható módon elkülönítik.

Az 1770-es esztendő kora tavasza

Szűcs Péter bérlő nyilatkozata, mely szerint ő késedelem nélkül visszaadja az általa felszántott területeket a Pannonhalmi Főapátság kasznárjának, ha bebizonyítják, hogy azok a szántások nem tartoznak a Szűcs-féle földbérlethez.

1700 nyara

Baranyai György, Komárom megye alispánja a Pannonhalmi Főapátság kérése alapján elrendeli, hogy bizottság szálljon ki a helyszínre és végképp döntsék el: hol húzódik Bábolna és Tárkány között a határvonal.

1701-es esztendő

Külön jelentés készül a hosszúra nyúlt határvitával kapcsolatosan arról, hogy „végképpen” kijelölték Bábolna és Tárkány között a határmezsgyét, amelyet mindkét fél elfogadott.

1701-es esztendő szeptember hava

A birtokhatárral kapcsolatos viszálykodás folytatódik. Vizsgálati jegyzőkönyv készül arról, hogy Bábolna és Tárkány közötti vitás területen legelő marhákat – amelyek Szűcs Péter bérlő tulajdonát képezik – a pannonhalmi főapát utasítására elhajtották.

1701. október

Újabb tárgyalás, amelyet ismételten határszemlével kötöttek össze. Ámde a vitatkozók nem tudtak megegyezni. Csak abban, hogy a helyszíni szemlét legközelebb folytatják.

1701. november

Határjárással egybekötött egyezkedés, de arról a jegyzőkönyvben nem esik szó, hogy mi történt az állítólag idegenbe tévedt és a főapátság emberei által elhajtott marhákkal.

1703 Szent György hava

Ismét fellángol az 1701-ben félbemaradt vita. A határszemle megtartására külön bizottság alakul és megkezdte a helyszínelést, ami Bábolna és Tárkány között ezúttal békésen indult.

1703. július

Még nincs vége a határvitának. Az okmánytöredék arról árulkodik, hogy a pannonhalmiak nem engednek, a Szűcs család pedig nem hagyja magát. Pedig a pereskedés már akkor is sokba karült.

1717-es esztendő

Újabb négy egymást követő határszemle és négy jegyzőkönyv. A szemben álló felek egymást vádolják azzal, hogy a békesség kedvéért a kisujjukat sem hajlandóak megmozdítani. (Mind a két peres fél újabb vádakat sorakoztat fel.) Komárom vármegye bírái sem tudnak pontot tenni ebben a tengeri kígyóvá dagadt birtokper végére.

1733 Szent Mihály hava

Özvegy Szuha bárónő ökrei is a tilosban legelnek és emiatt újabb perpatvar kezdődik Bábolna határán. De ki ez a Szuha bárónő? Ez nem derül ki az okmányból.

1778 tavasza

Szapáry Pál, Bábolna ura szőlőtelepítésre buzdítja banai jobbágyait. A jelentkezőknek parcellákat méret ki a bábolnai pusztabirtok nyugati határán és a banaiak hozzálátnak a telepítéshez.



 

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be, vagy kattints ide a regisztrációhoz