Üdvözlet

Felhasználói név:
Jelszó:

Adatok megjegyzése
Bejelentkezés / regisztráció:

[ ]
[ ]

Véletlen képek



Közelgő Események

Nincs közelgő esemény

Találkozzunk a Facebookon!

„Magyarázom a bizonyítványom”

A címet Karinthy Frigyes Tanár úr kérem című könyvéből kölcsönöztem. Igazából nem is akarok magyarázkodni és nem is annyira bizonyítvány a következő kis cikkecske. De mivel mégiscsak egyfajta magyarázat és ezek után egy bizonyítványt is ki lehet majd állítani a cikk írójáról, azt hiszem egy kicsit mégiscsak, a cím szellemében járok el.

Sokféle magyarázatot ismerünk a szakirodalomból a Bábolna név magyarázataként. A legkézenfekvőbb a mindenki által ismert Babunai névből származik. Ezt egy korábbi cikkemben - a Bábolnai Fórumban-, már minősítettem, így nem szeretnék foglalkozni vele.
Hasonlóan merész névmagyarázatot állítottam össze én is, persze gyorsan hozzáteszem ez csak egy feltételezés. De mi van, ha ez az igazi?

Bodiny Jós Ferenc, a Buenos Aires-i jezsuita egyetem professzora a Kossuth rádió, Névjegy című műsorában, így fejtette ki a Magdolna név magyarázatát.

A Magd, azt jelenti pap, illetve papnő, az ol, egyenlő a szenttel, a na, pedig város. Szabadfordításban Magdolna = papnő a szent városból vagy a szentváros papnője.
Ilyen módon megpróbálhatjuk lefordítani a Bábolna név értelmét. Nézzük csak, a Magdolna elvén három részre bontjuk, Báb-ol-na, a két utolsó tagot már ismerjük, de mit kezdjünk az első szótaggal? Lássunk erre is egy-két példát:

Bábel (héber), Babilon (akhád), mindkettő azt teszi Bab-ilu, az Isten kapuja és egy másik Bab el Mandel (arab), a gyász kapuja.

Babilont illetve Bábelt, mindenki ismeri. A honfoglaló magyarokhoz a hosszú vándorlás során türk-arab és egyéb ma Kis-Ázsiában és a Közel-Keleten élő népek rokonai csatlakoztak. Komárom megye területén egyes források szerint a Kumai népcsoport telepedett le. Nem kimondottan magyar népcsoport, de térjünk vissza az arab Bab-kapuhoz. Lássuk, mit kapunk eredményül:
Bab= kapu, ol= szent, na= város. Szabadfordításban, a Szentváros kapuja.
Hol van ez a szentváros? Nem is kell olyan messzire menni, ezekben az időkben (X: és XIV. század) Székesfehérvár, illetve ahogy akkor nevezték, Fehérvár volt Magyarország fővárosa, a szentváros. Itt volt a fejedelmi székhely és királyaink is itt temetkeztek, itt avatták szentté István királyt és fiát, Imre herceget.
A kapu léte szinte kézzel fogható, a modern közlekedés során is szinte az egyetlen északi megközelítési lehetőség a Móri-árkon keresztül, a 81-es főút felől létezik. Ha figyelembe vesszük az ezer évvel ezelőtti útviszonyokat, akkor láthatjuk, hogy a Vértes és a Bakony hegyei a sűrű erdőkkel esélyt sem adtak egy tetőtől talpig páncélba öltözött hadseregnek az átkelésre. És ha jól megfigyeljük a térképet, láthatjuk, hogy a Bakony-ér és a Conco-patak itt elkanyarodik, és ezáltal a két vízfolyás közt kiszélesedik a földterület, akár egy nyitott kapu és pontosan a közepén található Bábolna. Véleményem szerint Bábolna a Szentváros kapuja.


Pusztai József
Bábolnai Fórum melléklete, Hagyományőrző I. évf. 1. Szám
2001. június


 

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be, vagy kattints ide a regisztrációhoz