Üdvözlet

Felhasználói név:
Jelszó:

Adatok megjegyzése
Bejelentkezés / regisztráció:

[ ]
[ ]

Véletlen képek



Közelgő Események

Nincs közelgő esemény

Találkozzunk a Facebookon!

Elfelejtett ősök 6.

KATT a képre, hogy nagyobb legyenEbben a fejezetben egy olyan életúttal ismerkedhetünk meg, amilyennel csak filmeken találkozhatunk. Ahol a kis árvából dúsgazdag, szerencsés és főleg boldog ember válik.
A mi hősünk igazából nem volt árva, de elmondása szerint, úgy nevelték nevelőszülei, mint ahogyan az árvákat szokták. És azt hiszem, hogy nem lett dúsgazdag, a szerencse sem mindig szegődött mellé, és talán a boldogsága sem volt mindig felhőtlen, mégis bizonyos értelemben gazdag, szerencsés és boldog életutat tudhat magáénak. Elérte célját, segíteni az elesetteken. Ezt úgy tudta megvalósítani, hogy tanár lett.

E tanár nem más, mint Adorján István.
Sajnos kevés adat maradt ránk róla, ezek az adatok nehezen elérhetőek ugyanúgy, mint azok a személyek, akik személyesen is ismerhették. Emlékül készítsünk róla egy kis életrajzi leírást.
1891. december 21-én Adamcsek Istvánként látta meg a napvilágot Egerben. (Az 1930-as években magyarosíttatta nevét Adorjánra.) Édesanyja Szantheffer Anna. Édesapja az egri káptalan tulajdonában levő vízimalom bérlője volt, s ennek csekély jövedelméből tartotta el nagy családját. Fiatalon, 36 évesen halt meg, hátra hagyva fiatal özvegyét és öt fiúgyermekét, akik közül a legidősebb tizenkét éves, a legfiatalabb pedig egyéves volt. A munka és jövedelem nélküli édesanya, kénytelen volt a nagyobb gyerekeket testvéreinél elhelyezni. Ezekre az időkre így emlékezik vissza a tanár úr:

„Anyám Demjénre költözött, szülőfalujába két legkisebb gyermekével, minket, nagyobbakat pedig a testvérei vittek el magukhoz és neveltek úgy, mint ahogy az árva gyermekeket szokták. Én Visontára kerültem, egyik nagynénémhez, akinek a fia tanítóm is volt.”

A népiskola elvégzése után az egri érseki tanítóképzőbe került. Az első tanítói állását Szihalmon kapta a római katolikus népiskolában. De a helyi plébánossal nem volt felhőtlen a kapcsolata, ezért hamarosan áthelyezését kérte, a Mezőhegyesre, és itt 1912-ben meg is kezdte a tanítást a kis tanyai iskolában. 1919-ben Bábolnára kerül, ahol 1930-ban kinevezik igazgatónak.
1933-ban első felesége meghal. Második felesége Zsolnay Gabriella, tanítónő a kisbéri katolikus népiskolában. Mindketten kérelmet nyújtanak be, hogy közelebb kerülhessenek egymáshoz. Így hamarosan állást kapnak Vasdinnyén, ahová 1940 novemberében költöznek. Itt 1945-ben igazgatóvá nevezik ki. Két házasságából hét leánygyermeke született, melyek közül a két nagyobb tanítónő lett.

KATT a képre, hogy nagyobb legyenEzzel a végére is értünk az életrajzi leírásnak, mert a későbbi életéről nincsenek információim, de hogy ne legyen ilyen befejezetlen ez a kis összeállítás, ezért álljon itt Adorján István vallomása az életről és a munkáról:

„… működésem alatt sok megaláztatást kellett eltűrnöm az akkori gazdatiszti és méneskari tiszti világban. Azok minket nem tekintettek embernek, mert fényben és rangban alattuk lévőknek tartottak, akik életmódban versenyt nem tarthattunk velük. De nem is kerestem, mert származásom szerint is a dolgozókhoz tartozónak tekintettem magamat és azok gyerekeivel, valamint a szülőknek való kultúraterjesztést vallottam legszebb kötelességemnek. Nem rajtam múlt, hogy ez nem sikerült úgy, amint szerettem volna.”


Pusztai József
Bábolnai Fórum melléklete, Hagyományőrző 2002. szeptember


 

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be, vagy kattints ide a regisztrációhoz