Üdvözlet

Felhasználói név:
Jelszó:

Adatok megjegyzése
Bejelentkezés / regisztráció:

[ ]
[ ]

Véletlen képek



Közelgő Események

Nincs közelgő esemény

Találkozzunk a Facebookon!

Szent József

Ugye mindenki előtt ott lebeg a kép, amikor meghallja vagy elolvassa ezt a nevet. Lelki szemeink előtt megjelenik a betlehemi istálló a jászollal és egy gyermekét váró nő, illetve a férj, a leendő apa.
Mondhattuk volna, hogy a jászolnál Szűz Mária és Szent József látható. A Biblia és egyéb vallásos írások ezt támasztják alá, szó sem esik semmiféle bábáról. Így tehát József maga a bába a szülésnél.
Ilyen bábáskodás folyt le a bábolnai ménes létrejöttét (születését) megelőzően.
Úgy látszik ez nehezebb szülés volt, mert itt három József is bábáskodott. A három József közül Szapáry Józsefnek jutott Mária szerepe, s ő vajúdott is eleget. Az első bába Csekonics József, aki 1788. október 9-i jelentésében, a Szapáry család tulajdonában lévő Bábolna pusztát alkalmasnak tartja lótenyésztés céljára, de mivel gróf Szapáry Józsefet nem találja, így nem tud vele tárgyalni.
A Hadi Tanács megtalálja a megoldást. 1789 januárjában, Szapáry elfogadja a javaslatot, mely szerint Bábolnát felajánlja más kamarai birtokokért.
1789. február 11-én megkezdik a birtok leltározását. Az egyébként rendkívül alapos munkát 1789. április 6-án fejezték be.
Így Csekonics József a Mezőhegyesi és immár a bábolnai fiókintézet ménesparancsnoka már 1789 májusában hozzáfogott a birtok rendezéséhez. A bábolnai birtok árát, 450 ezer aranyforintot 1789. október 7-én végül is a Magyar Kamara fizette ki. Mint az eddigiekből is kiderült, Csekonics József volt a főbába.
De nézzük csak a másik bábát, aki nélkül az egész nem jöhetett volna létre. Gondoljunk csak bele, szinte csak egy hajszálon múlott, hogy a ménes létrejött. Mint már említettem, Csekonics 1789 májusában hozzáfogott a birtok rendezéséhez, októberben egyenlítették ki a számlát. Így a birtok végérvényesen a Ménesintézet tulajdonába került. Szinte még meg sem melegedtek Csekonicsék Bábolnán, amikor II. József (a kalapos király) 1790. február 20-án meghalt. Mondhatnám azt is, hogy csak pár hónapon múlt, hogy megalakult a ménes, és hogy ki tudott emelkedni a szürkeségből a falu. Csekonics érdemei többé-kevésbé el vannak ismerve, de II. József le van tudva azzal a szöveggel, hogy II. József megbízásából Csekonics megvásárolta Bábolna pusztabirtokot. Igaz ettől sokkal több nem is fűzhető a település történelméhez, de talán, ha többet tudunk meg II. Józsefről, nem csak ezt az egy mondatot fogjuk a sajátunknak érezni. Nem hivatalos megismerkedésre gondolok, az amúgy is a történészek dolga, hanem egy kicsit másképp, egy-két anekdota segítségével.
Mátyás király óta II. József az első uralkodónk, aki hazánkban népmesék, népi anekdoták hősévé vált. Több olyan anekdota született, melyben szinte az igazságos Mátyás királyhoz hasonlóan vegyült el az egyszerű emberek között.

Az egyik szerint egyszer az Alföldön utazva, fürge lovával (és természetesen egyszerű öltözékében) messze megelőzte kíséretét, amikor meglátott egy lovával az út mellett álldogáló parasztembert. Beszédbe elegyedtek, s hamar kiderült, hogy az ember –aki beszélgetőtársában nem ismerte fel az uralkodót,- a lovát a császárnak hozta ajándékba. József, hogy megbizonyosodjon a parasztember becsületességéről, egyre magasabb árat kínált a lóért, ha megveheti. Az ember azonban hajthatatlan maradt, s elutasította a kéretlen vevőt. Végre odaért a kíséret is s a parasztember felismerte, hogy magával az uralkodóval alkudozott. Boldogan adta immár ingyen is a lovát, amiért természetesen gazdag jutalmat kapott.

Az anekdota szépen hangzó, derűs története ellenére Magyarországon nem sok paraszt részesült abban a szerencsében, hogy személyesen szót válthasson II. Józseffel.
Egy másik történetben egy család, egy fal, egy gyár, egy magyar hagyomány történetének fontos pillanatai tűnnek fel.

A történet több mint 200 évvel ezelőtt II. József fogadószobájában kezdődött, amikor udvari orvosa, Zwack doktor gyógyfüvekből készült különleges itallal kínálta meg. Az uralkodó utolérhetetlen tömörséggel fejezte ki véleményét mikor így szólt:
„Dr., Zwack, das ist ein Unicum?”
50 évvel később 1840-ben a királyi orvos leszármazottja, Zwack József megnyitotta első gyárát. Az Unicumot 1893-ban védjegyeztetik, ekkor még fehér alapon piros kereszttel, de már a jellegzetes gömbölyű üvegben veszik lajstromba. 1892-ben a Zwack J. és Társai Magyar Királyi Szabadalmazott Likőr különlegességek Gyára a Soroksári úton elfoglalja végleges, a mai napig otthont adó helyét. Három évvel később büszkén írhatják ki a gyár cégtábláira, számlaleveleik fejlécére, a Császári és Királyi Udvari Szállító megtisztelő címet.

Bábolnának 1788-tól 1998-ig szinte minden évben volt szent Józsefje. Ha a dokumentumok megfelelőek lennének, akkor biztos vagyok benne, hogy minden évre jutna egy József. Hamar készítsünk is statisztikát. Előre elnézést kérek mindazoktól, akik bármilyen okból kimaradnának, de az ember feje nem káptalan, és amint említettem a dokumentumok is igen hiányosak.

1888-1889.
Szapáry József

                     tulajdonos

1788-1790. II. József

                     király

1788-1802.
Csekonics József
                     ménesparancsnok

1808-1820.
Heglatz József

                     ménesparancsnok

1842-1892. Benicsek József

                     őrmester

1842-1861.
Brokes József

                     vendéglős

1849-1855. Eckert József

          
          ménesparancsnok

       
-1850. O. F. Josef Clemens Hofman

                    a katonai ménes igazgatója

    
   -1867. Scheidlinger József

                     tisztiszolga

1873-           Kohler József

                     vendéglős

      
 -1884. Szilágyi József

                     bábolnai gazda

 

1889-1899. Nagy.Léghy Patzolt József

                     ménesparancsnok

1899-1931. Schadl József

                   plébános

        -1905. Vadnai József

                   méneskatona

        -1912. Harsányi József

                   kasznársági tag

        -1912. Péntek József

                   népfelkelő

        -1937. Major József

                   őrmester

1956-1961. Jankus József

                   építésvezető

1964-1987. Halmai József

                   igazgató

1975-1979. Hoffer József

                   igazgató, vez.
Ig. helyettes

1976-1986. Kappel József

                   ménesvezető

1990-1998. Kovács József

                   polgármester

Utólagosan elnézést kérek minden más név viselőjétől, akiket ilyen vagy olyan lista alapján fel lehetne sorolni Bábolna történelmében, de van egy igencsak idevágó szólás, mely szerint „Minden szentnek maga felé hajlik a keze.”


Pusztai József
Bábolnai Fórum, 2000. október


 

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be, vagy kattints ide a regisztrációhoz