Üdvözlet

Felhasználói név:
Jelszó:

Adatok megjegyzése
Bejelentkezés / regisztráció:

[ ]
[ ]

Véletlen képek



Közelgő Események

Nincs közelgő esemény

Találkozzunk a Facebookon!

Csanak (okfejtés a képzelet határán)



Bábolna a honfoglalás korától napjainkig című könyvben írja Dancs József: „Kiderült, hogy Ácson Körmendi Lajos református lelkész –aki egyben a helytörténet jeles ismerője volt- már kiderítette a környékbeli települések neveinek eredetét és jelentését. A tőle kapott anyag nem csak Bábolna eredetét, de a határrészek és külső majorok nevének régi értelmét és eredetét is feltárta.”
Kitér Csanakpuszta névmeghatározására is. Miszerint csanak-csónak, fából faragott szerszám, aminek csónakhoz hasonló az alakja. Számomra igen érdekes dolgokat ír le. Szeretnék hozzá szólni és feltételezésemmel kiegészíteni a „csanaki kálváriát”.
Csanak-csónak érdekes párosítás, főleg, ha hozzávesszük az ősmagyar csa szócskát, ami templomot jelent.
Zsirai Miklós írja „Kalocsa, a kal azt teszi fő, v. ö. kalap, kalász
az o-ó vagyis régi
a csa pedig templom, vagyis fő- ó-templom.”
  • Csanád: nád melletti templom.
  • A csa’-templom, a csa-nak’-csónak.

A templom osztását hajónak nevezik, egy hajós vagy több hajós templomok vannak. A templomhajók alaprajza viszont emlékeztet a csónakra, a templomi hajók ebben az esetben átvitt értelemben hasonlítanak a csónakra. Ezek szerint a csanak’ szó jelentése lehet iránymutatás is, templomnak, toronyiránt. Ezt gyakran használták régen, hiszen a templomtorony volt a legmagasabb útjelző tábla:
Csanak-csónak akár temetőt is jelenthet, az ősidőkben a vízen járó, halászó embereket csónakba, vagy csónak alakúra ásott gödörbe temették el. Kovalovszky Júlia szerint: „… a Duna, Tisza, vagy az Ipoly partján élő egyszerű embereknél a víz volt az élet meghatározója. Az utódok talán azzal adták meg a tiszteletet elhunyt hozzátartozójuknak, hogy csónakon engedték őket utolsó útjukra.”
A Concó is nagyobb vízfolyam lehetett és a Duna sem volt szabályozva. Kanyargós holt ágai idáig is elérhettek. Ennyi víz mellett természetes a mocsárvilág és a halászó ember is.
A legújabb állásfoglalás szerint Ács és Nagyigmánd között a XIII. század végéig és a XIV. század elejéig nagy kiterjedésű tó húzódott. Egyes feltételezések szerint a Duna szabályozásáig itt tó és mocsárvilág volt. A hatalmas tó mára összezsugorodott. A múltat a Major-tó, azaz sokak szerint a Csémi-tó képviseli.
Csanak ezek szerint lehetett tóparti település, vagy egy mocsaras ingoványos vidék kiemelkedő szilárd helye. Mocsárhoz kapcsolódóan egy távolabbi utalás, Rockenbauer Pál névmagyarázata:
„Komárno-Komárom, az egykori mocsaras Felső-Duna két partján települt város nevében a szúnyog (szlovákul komar) döngicsél.”

De ne feledkezzünk meg a csanakról, mint vízmérőről, vagy itatóról sem. A csanak szónak két megközelítése is van.
  1. Csanak a magyar nyelvtörténeti és etimológiai szótár szerint hun-besenyő eredetű szó és itatóedényt, vízmérő lapátot, vízmérő kupát jelent.
  2. Csanak kis cserépfazék, fából való nyeles vízmérő edény (Magyar Értelmező Kéziszótár szerint török eredetű).

Hun-besenyő vagy török egyre megy vízzel kapcsolatos. Még egy kis víz a török nyelvből, a folyó-patak: Cay, forrás-kút: Cesme, templom Cumi, mindegyiknek a kezdete hasonló.
Visszakanyarodva a valláshoz, Dancs József írja: Az ősi pogány ünnepek színhelyét jelölte az „az áldozati bálványkő, ami a kiscsanaki határrészen húzódó dombvonulat legmagasabb pontján, az Ördöghegyen állott.”
Szembetűnő a Kiscsanak, meg az áldozati bálványkő, ezek szerint a Csanak mégiscsak valami kultikus hely megjelölése? Elképzelhető, hogy az áldozatot bemutató pap, illetve táltos lakhelye, vagy az áldozat bemutatása után itt ültek tort? Vagy templom? Vagy csanakos temető? Vagy itatóhely, kitudja? Ez már örök rejtély marad!

A kultikus hely megerősítése érdekében érdemes megemlíteni a szomszédos Karabuka nevét is (ótörök szó, jelentése fekete bika). Az áldozati bálványkő formája is bikára emlékeztet. Hogy itt nevelték-e vagy tenyésztették-e azokat a bikákat, amelyek azután Csanakon át az Ördöghegyre vonultak, mint áldozati állatok, azt nem tudjuk. Egy bizonyos, Karabuka feketebika’ mellett folyik a soknevű Concó egy szakaszon, és nem olyan régen ennek a szakasznak még Feketevíz volt a neve. Egyes források szerint Csanak neve viszont Bálványos volt, valószínűleg a bálványkőről kapta ezt a nevet.

Vajon ki tudja, hogy Csanak csak egy egyszerű itatóhely volt, vagy olyan építmény, amelynek a neve lehetett CSA? Vagy éppen itt volt a halászok csónakos temetkezőhelye? Esetleg egy rosszul értelmezett útbaigazítás a toronyiránt (templomnak, csa-nak) helyett?
Mennyi megválaszolatlan kérdés, és még mennyit fel lehetne tenni! Egy bizonyos ezerszáz év viharait csak olyan elnevezések élhették túl, amelyek arra érdemesek voltak. Ezek közé tartozik például Csanak, Karabuka, Feketevíz. Az ősi településeknek nyoma sincs, de nevük fennmaradt az utókor számára.

Pusztai József
Bábolnai Fórum, 1999. július

 

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be, vagy kattints ide a regisztrációhoz