Üdvözlet

Felhasználói név:
Jelszó:

Adatok megjegyzése
Bejelentkezés / regisztráció:

[ ]
[ ]

Véletlen képek



Közelgő Események

Nincs közelgő esemény

Találkozzunk a Facebookon!

Pozsonytól Bábolnáig

Először is egy olyan dologgal szeretnék foglalkozni, ami látszólag nem tartozik a történethez a családnevek kialakulásával.
A mi esetünkben a család, illetve családi név a következő: Paar.
A család történelméből kiragadunk háromszáz évet, és ahogy ma mondanánk, ebben a háromszáz évben nincs meg a „jogfolytonosság”. Ezért nem szeretném, ha valaki úgy gondolná, hogy az említett család, illetőleg az említett személyek nem tartoznak össze.
A családnevek kialakulásának feltérképezésében dr. Ráthcz Lajos volt segítségemre. Szerinte a nemesi családoknál az 1500-as évekre általánossá válik a családi név, hogy az egyes családok meg tudják különböztetni azt, hogy ki melyik ágát képviseli a családnak. A családnév használatát II. József király (1780-90) rendelte el. A polgárság köreiben először a foglalkozási nevek terjedtek el. A családi nevek az adózás érdekében jöttek létre, hogy meg lehessen különböztetni mindenkit. Az 1800-as évekre rögzülnek a családi nevek. Általánossá 1894-95-től válnak, ekkor rendelik el az állami anyakönyvezést. Mivel a nemesi családoknál már az 1500-as évektől léteznek családnevek, a mi esetünkben említett családi név is létezett.
Az olasz Parre nemesi család 1525 után magyarosította, illetve németesítette a nevét Paar-ra. A Paar családról azt is megtudhatjuk, hogy Pozsonyban élt és hogy mi volt a foglalkozásuk. Mindezeket elmeséli nekünk Timár György: A Duna titkai című könyvében:
„… 1536-os esztendőt követően, mikor is, mint már esett róla szó, az országnak két és fél évszázadra Pozsony lett a fővárosa. Ez a fővárossá válás egyben azt is jelentette, hogy Pozsonyt sürgősen be kellett kapcsolni a nemzetközi postahálózatba. Ehhez egy jóval kevésbé ismert nemesi nevet kell megemlítenünk: az olasz Parre családét, mely család 1525 táján, tehát közvetlenül a mohácsi csatavesztés előtt települt át Magyarországra. Nevüket Pozsonyban németesen Paarnak írták.
Paar Péter Pozsony első postamestere lett. 1558-ban mintegy hetven évvel az első hivatalos magyar kocsiposta létrejötte után, s attól fogva ő gondoskodott a felső-magyarországi és dunai postaszolgálatról. Természetesen állandó kapcsolatban állt az ugyancsak olasz eredetű, de Németországban megtelepedett Taxis famíliával. Európa első postamestereivel, akikről már esett szó, s akiknek hatásköre kelet felé éppen a Paar Péteréig terjedt. A Paar család aztán teljes két évszázadon keresztül látta el egész Magyarország főpostamesteri tisztét, ami bizony „paaratlan” dolog a maga nemében, legalábbis a család által képviselt intézmény, a posta modern sürgönynyelvén.”
Az idézetből kiderül, hogy a Paar család 1758-ig postamesteri funkciót töltött be. Ilyen hosszú idő alatt eltévelyedhetett a család egy-két tagja a postai hivatástól. Ez történhetett a mi Paar főorvosunkkal is, az ő nagyszülei még elképzelhető, hogy postások voltak. Paar főorvosról nem tudjuk, hogy Pozsonyban élt-e, mint a fent említett dinasztia. Egy bizonyos, hogy életének jó részét Bábolnán töltötte el. Ugyanis fő állatorvosként teljesített szolgálatot 1830 és 1858 között Bábolnán.
Lovag Brudermann Rudolf (Rezső) ménesparancsnok tesz róla említést egy beszámolójában 1858-ban, hogy ez után még meddig teljesített szolgálatot Paar főorvos Bábolnán, az sajnos titok. Idézzük a ménesparancsnokot:
„… a 28 éve itt szolgáló főorvos, Paar szerint a gennyes tüdőgyulladásból felépült csikókat a tenyésztésben nem lehet alkalmazni…” (A Bábolnai Arab Ménes)
Sajnos nem sok derült ki a derék főorvosról, csak egy bizonyos 28 évet szolgált itt, és mint említettem, ez az 1830-58-ig tartó időszaknak felel meg. Erre az időszakra esik egy szomorú dátum is, mégpedig az 1848. július 14-e, ez a dátum Antónia Paar halálának dátuma. Antóniát 35 évesen érte a halál. Ebből a tényből arra következtetek, hogy Antónia a főorvos felesége volt, vagy a hiányos adatok miatt még a lánya is lehetett. Antónia egyébként a bábolnai régi temetőben van eltemetve. Ezt csak azért említem, mert egy időben ez a sír is ki volt karózva, ami azt jelentette, hogy felszámolandó. Egy ilyen történelmi múlttal a háta mögött én azt kérdezem: van ehhez jogunk?




Pusztai József
Bábolnai Fórum, 2000. május


 

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be, vagy kattints ide a regisztrációhoz