Üdvözlet

Felhasználói név:
Jelszó:

Adatok megjegyzése
Bejelentkezés / regisztráció:

[ ]
[ ]

Véletlen képek



Közelgő Események

Nincs közelgő esemény

Találkozzunk a Facebookon!

Most jött el az ideje

Tegyünk egy kis időutazást a múltba, a képzelet és a Bábolnai Híradó segítségével. Repüljünk vissza 1976. február 4-re. Ekkor egy érdekes cikk jelent meg az újság hasábjain.

Helyreigazítás
A Bábolnai Híradó januári számában a Tudja-e, hogy… rovat 3. kérdésére pontatlan és félrevezető választ közöltek.
A Budai Nagy Antal vezette parasztfelkelés nem 1473-ban, hanem 1437-ben volt. A válasz további része a laikus olvasó részére félreérthető:
„A bábolnai felkelés nyomán… Dés mellett lezajlott ütközetben” –azt a lokálpatrióta gondolatot keltheti, hogy a felkelés Bábolnáról indult. Bábolna-hegy valóban létezett Erdélyben, Dés mellett.
Erdély az országnak gazdasági-társadalmi tekintetben legfejletlenebb tartománya volt, s ezért a földesúri terhek növelése itt sújtotta leginkább a parasztokat. Ehhez járult az is, hogy az egyházi tizedet pénzben kezdték követelni, ami a viszonylagos fejletlen kereskedelem miatt is súlyos terhet jelentett. A mérték betelt, amikor az erdélyi püspök a tizedhátralékot olyan új pénzben kezdte követelni, amely a réginél többet ért. A nem fizetőket egyházi átokkal sújtotta. 1437 nyarán egyre több helyen felkeltek az Erdélyi magyarok és románok. (parasztok)
Bábolna-hegyen gyülekeztek, élükön Budai Nagy Antal, szegény magyar kisnemes állt. A készületlen földesurak seregét megverték, és kikényszerítették a kolozsmonostori egyezményt, amely elismerte a szabad költözködést, orvosolta a tizeddel kapcsolatos sérelmeket, eltörölte a kilencedet. Emellett jogot adott a parasztoknak, hogy évente összegyűljenek a Bábolna-hegyen ellenőrizni, vajon megtartják-e az urak ígéreteiket. A feudális urak nem nyugodtak bele kiváltságaik megnyirbálásába. Újabb be nem tartott egyezmények és a kisnemeseknek tett ígéretek után a felkelők egységét sikerült megbontaniuk. A felkelést 1438-ban Kolozsvár falainál verték le véglegesen. Itt esett el Budai Nagy Antal is. érdekes, hogy az erdélyi Bábolna-hegy mellett a XV. századtól készített térképen szerepel Apáti helységnév is. Vajon van-e összefüggés a mi Bábolnánk és Apáti helységneveink, valamint a középkori Erdély helységnevei között?


Kovács József


Mint a címben is utaltam rá, valóban most jött el az idő a válaszadásra, vagy újabb kérdések feltevésére. Én is foglalkoztam ezzel a furcsa egybeeséssel, és kutakodásom során még furcsább egybeesésekre figyeltem fel. Három helyszínt vizsgáltam meg: a mi Bábolnánkat, Tiszabábolnát és a Bábolna-hegyet s a köztük levő összefüggéseket.
Mindhárom Bábolna az északi szélesség 47-48 szélességi köre közé esik. Egy kicsit pontosabban, Bábolna a 47° 39´, Tiszabábolna a 47° 41´, Bábolna-hegy pedig a 47° 6´. Az eltérés igen csekély, ha figyelembe vesszük, hogy a térképen „csak” egy pontnak tűnik. A valóságban szinte fedik egymást, így nyugodtan mondhatjuk, hogy a három Bábolna egy szélességi körön található.
Mi lehet az oka? Véletlen, vagy tudatos „terület-fejlesztés”?
Volt-olyan nézet is, mely szerint itt húzódott volna egykor egy bizonyos vallási „vonal”. Ezt megerősíteni látszik három szomszédos település neve is. Csanak, Sarud, Bátony. Ezeknek a településeknek van egy-két közös nevezőjük. Mégpedig mindegyik Bábolna mellett található, a másik vonal, amely megerősíti, vagy megerősítheti a vallási vonal létét, az, hogy mind a három település neve egykor BÁLVÁNYOS volt!
És ezzel eljutottunk a Kovács József úr által feltett kérdéshez. Van-e összefüggés a helynevek között? Választ adni sajnos nem tudok, de bonyolítani még lehet e különös egybeeséseket. Három csoportba sorolhatjuk ezeket:
• A helynevek azonossága,
• Az északi szélességi fok megegyezése,
• A szomszédos települések neveinek hasonlósága.



 

Bábolna

Csanak (Bálványos)

Apáti

Tárkány

Győr

Csicsó

Rétalap

Ördöghegy

Ördögásta-hegy

Ördöglyuk

 

Tiszabábolna

Sarud (Bálványos)

Jászapáti (?)

Mezőtárkány

Kisgyőr (?)

 

 

Bábolna-hegy

Bátony (Bálványos)

Apáti

 

 

Csicsó-keresztes

Alparét

 

 

 

Ördöngös-füzes

Az utóbbi helynevek misztikus, illetve vallási elnevezések.
Tegyünk egy kicsi kitérőt, mielőtt még azt hinnénk, hogy rossz térképet néztem.
Ugyanis a Rétalap és az Alparét helynév egy és ugyanaz a településnév. Rétalap nevében a rét előtag a magyar rét, kaszáló, vizes terület főnévből eredeztethető, míg az alap elnevezés az ótörök alp magyar jelentése: hős, dalia szóból származik. Így tehát mindkét település megérdemli a „hős-rét”(je), illetve a „hős-kaszáló”(ja) elnevezést. A szomszédok felsorolásánál a kérdőjel azt jelenti, hogy egy kicsit távolabb esik Tiszabábolnától, mint a vele összehasonlított település a mi Bábolnánktól. Tömören summázva a dolgot megállapíthatjuk a fentiekben sem kaptunk választ szinte semmire, és valójában csak bonyolítottuk a válaszadás lehetőségét. Csak azért, hogy teljes legyen a káosz, szeretnék egy összehasonlítást idézni.
Pesty Frigyes szerint Tiszabábolna és a mi Bábolnánk között az összefüggés „tudományosan” a következő:
„Bábolna helynév etimológiailag azonos a Komáromtól délnyugatra levő Bábolna helynévvel. Minthogy a Katapán nembeli Bábolnai család Komárom megyén kívül Borsodban is birtokos volt, számolhatunk annak lehetőségével, hogy a Bábolna helynév e birtokos család révén átvonódott a Dunántúlról a Tisza mellé. A megkülönböztető szerepű Tisza előtag a folyó mellékére utal.”


Pusztai József
Bábolnai Fórum, 2000. február


 

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be, vagy kattints ide a regisztrációhoz