Üdvözlet

Felhasználói név:
Jelszó:

Adatok megjegyzése
Bejelentkezés / regisztráció:

[ ]
[ ]

Véletlen képek



Közelgő Események

Nincs közelgő esemény

Találkozzunk a Facebookon!

Az elfelejtett ősök

A történelem rögös útvesztéjében sok történelmi személyiség tűnt el. Ez történet a mi derék Szluha Ferenc bárónkkal is. aki örököseivel együtt az 1700-as évek elejétől, 1750-es évek végéig volt ura Bábolnának. A sors fintora, hogy 1789-re már az örökösök is eltűntek a környékről. Ezért amikor II. József megvásárolja e területet a Mezőhegyesi Ménes fiókintézménye számára, már a Szapáry család a környék teljes jogú ura. Így az ő neve maradt fenn a történelem lapjain. De aki egy kicsit is többet foglalkozik a bábolnai helytörténettel, mint az átlag, az rádöbben, hogy ezen az eseményen kívül nemigen van olyan dolog vagy esemény, amire száz százalékig rá merné mondani: ez a Szapáry grófok nevéhez fűződik. A felértések elkerülése végett, szeretném leszögezni, nem becsülöm le a Szapáry család múltját, mert erre is büszkének kell lennünk és pontosan ezért nem szabad megfeledkeznünk báró Szluha Ferencről sem. Következzék egy rövid életrajzi leírás róla:

Szluha Ferenc báró (? -1729. Bécs) nádori ítélőmester.
Kisnemesi család sarja, 1701-ben Szirmay István ítélőmester expeditora. II. Rákóczi Ferenc perében őt is elfogták, de később szabadon engedték. A szabadságharcban Érsekújvár prefektora, egyben országos hadi főpénztárnok. A szatmári békekötés után, 1712-től személynöki-, 1715-től nádori ítélőmester, 1719-től egyben Komárom vármegye alispánja. 1722-ben az országgyűlésben indítványozta a Habsburgok nő-ági örökösödésének törvénybe iktatását. Ezért 1723-ban udvari tanácsossá nevezik ki, és 1726-ban bárói címet kap.
De a legfontosabb dolgot Bél Mátyás Notita Hungariae novae historico-geographica (A legújabb kori Magyarország történelmi-földrajzi leírása) című munkájában a Komárom vármegyét leíró rész tartalmazza.

„Bábolnának van vendégfogadója és néhány zsellérháza, s szép és költséges építésű kis temploma, amelyet Szluha Ferenc létesített. Körülötte csupasz és termékeny földek vannak, Tárkány, Igmánd és Áts közt. A földművelése ugyanazon báró Szluha Ferenc örököseinek szolgál.”

Tehát a templomot Szluha Ferenc bárónak köszönhetjük és egyben a település legrégibb épületének tekinthetjük. De most térjünk vissza az életrajzi leíráshoz. Érsekújvár prefektora megtisztelő címet Bottyán János generálistól kapta. Tóth Sándor Az utolsó kuruc című könyvében így ír erről az eseményről:

„… az igaz, hogy bakafántos egy állapotot hagyott is benne maga után Bottyán János. Megtöltötte elébb a csillagvár minden zegét-zugát: seregeket vont be, hogy még a karvai partus hajdúság is felgyülemlett: aztán gondolt egyet, búcsúra hívatta össze híveit. Nagyot néztek azok, még nagyobbat, amikor a végső intézkedéseiről értesültek. Öt ura lett a várnak.
Berthóty István az erősség élére jutott, Géczy Gábor a huszárokat kapta, Limprecht a gyalogságot, Rothenstein az ágyukat, Szluha Ferenc uramat érte legjobban az áldás: gazdát csinált belőle a tábornok úr…”

Sajnos ez a mű nem a mi derék Szluha Ferencünk életéről szól, így csak nagyon keveset tudunk meg róla. A szerző még egy helyen tesz említést a várgazdáról. Ismét nézzük az életrajzi leírást:

„… 1722-ben az országgyűlésben indítványozta a Habsburgok nő-ági örökösödését…”

Még egy ilyen irányú utalást a Magyarország története 1686-1790-ben című történelmi kötetben találunk:

„… 1722-ben összehívott országgyűlés azzal kezdődött, hogy rendek elfogadták a „Pragmatica Sanctiót”. Szluha Ferenc ítélőmester, korábban Rákóczi Ferenc bizalmas híve, most Pálffy Miklós nádor embere mondta az alsótáblán cirádás latin nyelven a terjedelmes indoklást.”

Ezek után (persze csak képletesen) mondhatjuk, hogy Mária Terézia és fia, II. József talán Szluha Ferencnek is köszönhetik trónjukat. Persze érdekes lenne, ha megtudhatnánk, hogy II. József tudatában volt-e annak, hogy az a település, amelyet kiemelt a sárból, azzal, hogy ide telepítette a ménest, valamikor Szluha Ferenc birtoka volt. Ha tudta, akkor tudatosan, ha nem akkor akaratlanul így állított emléket egy elfelejtett ősnek. Mi se felejtsük el, jusson eszünkbe Szluha Ferenc báró neve, amikor elhaladunk a római katolikus templom mellett.


Pusztai József
Bábolnai Fórum melléklete, Hagyományőrző I. évf. 1. szám


 

Hozzászólás

Az elfelejtett ősök walsz 2013. aug. 12 : 17:51 Válasz erre
Hozzászólás: 3

Regisztrált: 2013. aug. 12 : 17:49
Szluha Ferenc az ösnagyapám volt.


Az elfelejtett ősök walsz 2013. aug. 12 : 17:56 Válasz erre
Hozzászólás: 3

Regisztrált: 2013. aug. 12 : 17:49
Ikladi Szluha Ferenc szül: Holics, 1669 - megh: 1729. augusztus 25. Bécs


Az elfelejtett ősök walsz 2013. aug. 12 : 18:05 Válasz erre
Hozzászólás: 3

Regisztrált: 2013. aug. 12 : 17:49
Szluha Ferencnek 3 gyermeke volt:
- Szluha György aki 1743-ban grófi cimet kapott Mária Teréziától (1743.április.3. Prága ostromáért) császári generális, (GFWM= Generalfeldwachtmeister) Sárvári földesúr (felesége: gr. Rosalia von Sinzendorf szül: Pöggstall2 1719. október. 12.)
1704.jún.20. erdélyi sószállítási commissarius, 1707-1710. zborói praefectus, 1707 dicator Sáros vm-ben, 1710.márc.7. Udvari Gazdasági Tanácsban praefecturae administrator, 1710.jún.18 elpártolt, 1711-1714. Rákóczi Julianna zborói praefectusa, kamarai tan.
- Szluha János aki jezsuita pap lett. Az erdélyi Gyalu községben született 1725. augusztus 23-án, Budán vették fel a rendbe, amelybe 1738. október 14-én lépett be. Szluha János sem tartozik az utolsók közé a magyar hithirdetők sorában. Meghalt: 1803
- Szluha Eleonora (férje: báró Babocsay Ignácz)




Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be, vagy kattints ide a regisztrációhoz