Üdvözlet

Felhasználói név:
Jelszó:

Adatok megjegyzése
Bejelentkezés / regisztráció:

[ ]
[ ]

Véletlen képek



Közelgő Események

Nincs közelgő esemény

Találkozzunk a Facebookon!

Történelmi talány: ki az a Szuha bárónő?

A kérdést nem én teszem fel, hanem Dancs József a „Múlt időben Bábolnáról” című könyvében. Idézet az említett műből:

„1733. Szent Mihály hava:
Özvegy Szuha bárónő ökrei is a tilosban legelnek és emiatt újabb perpatvar kezdődik Bábolna határában. De ki ez a Szuha bárónő? Ez nem derül ki az okmányokból.”
Pedig a válasz nagyon egyszerű: báró Szluha Ferenc özvegye.

De ki is volt Szluha Ferenc?

A válaszhoz előbb egy másik névvel kell megismerkedni: Bél Mátyás, latinosan Mathias Belius (1684-1749) pozsonyi evangélikus lelkész és tanár. A Nova Posoniensia című latin újság alapítója és szerkesztője. Fő műve a Mikoviny Sámuel megyetérképeivel ellátott Notitia Hungariea novae historico-geographica (Az újabb kori Magyarország történelmi-földrajzi leírása) úttörő mű, részben kéziratban maradt ország leírás 1735-ből.

Jelen esetben, Komárom megye leírása is csak kézirat formájában maradt ránk. A teljes pusztulástól Bencsik József pap és jogtudor áldozatos munkája mentette meg, aki 1820-1828 között az esztergomi Könyv- és Levéltár őre volt, s az eredeti példány állapotát látva kézírással lemásolta az egész kötetet. Bencsik munkáját Vilimszky László fordította le magyarra 1989-ben, vagyis Dancs József ezért nem ismerhette a választ.

De ki is Szluha Ferenc báró?

Szluha Ferenc báró (?-1729 Bécs) nádori ítélőmester.
Kisnemesi család sarja, 1701-ben Szirmay István ítélőmestere, expeditora. II. Rákóczi Ferenc perében őt is elfogták, de később szabadon engedték. A szabadságharcban Érsekújvár prefektora, egyben országos hadi főpénztárnok.
A szatmári béke után, 1712-től személynöki-, 1715-től nádori ítélőmester. 1719-től egyben Komárom vármegye alispánja, 1722-ben az országgyűlésben indítványozta a Habsburgok nőági örökösödésének törvénybe iktatását. Ezért 1723-ban kinevezik udvari tanácsossá, majd 1726-ban bárói rangra emelik.

De miért fontos számunkra Szluha Ferenc báró?

Erre nézve Bél Mátyás könyvében találunk magyarázatot. Idézem a fontos, de sajnos rövid információt: „Bábolnának van vendégfogadója és néhány zsellérháza, a szép és költséges építésű kis temploma, amelyet Szluha Ferenc létesített. Körülötte csupasz és termékeny földek vannak, Tárkány, Bana, Igmánd, Áts közt.”
Szluha Ferenc a bábolnai római katolikus templom építtetője. Nagy építkezős ember volt, de az hogy Bábolnán épített-e még más épületet vagy épületeket, az nem derül ki a könyvből. A templommal közel egyidős egy másik bábolnai épület is. Ehhez hasonló egy Szluha Ferenc által épített épület, melynek leírását megtalálhatjuk Bál Mátyás könyvében. Döntse el ki-ki, hogy melyik épületre hasonlít, vagy hasonlít-e valamelyik épületünkre a következő leírás:
„Gyallai kastély:
Ez a hasonló nevű faluról elnevezett kastély, lerombolt állapotban, egy magyar mérföldre-É-ra fekszik a komáromi vártól.

A mezőn helyezkedik el, s alig néhány évtizeddel ezelőtt emelték a síkságon. Ikládi Szluha Ferenc báró építette, ez a haza ügyeinek ismeretéért és belátásáért, valamint az ügyek intézésében való igyekezetéért az utódok emlékezetére igen méltó férfiú. Ő külföldi népek kultúrájától indíttatva elsősorban azokat akarta nem éppen kicsiny, de mindenesetre takarékos épületfajtával utánozni, akik kis alapokon célszerű kényelmet tudnak megépíteni. Az építmény eléggé keskeny és hosszúkás, mégis mivel kétszintes alul és felül sokkal több szobát és termet foglal magába, mint hogyha nagyobbra és négyzet alakura építették volna.
Középen van egy olyan hosszú terem, amelyet a teljes épület hossza lehetővé tesz. E terem két oldalán helyezkednek el a háló- és fürdőszobák, nem annyira a kastély urai számára, mint inkább a vendégek befogadására, ha vannak. Az épület felső szintjén hasonló a szállások száma és jellege, bár alacsonyabb színvonalúak. Az alatt az épületszárny alatt, amely a kamrákat, raktárakat és pincéket tartalmazza, elől egy kert nyílik kelet felé, amely fákkal és különféle virágokkal van beültetve. A hátulját egy fal zárja négyszögletes udvarrá. Itt laknak azok a családok, akik a háztartáshoz tartoznak. Az épületet hozzá épített tornyok is díszítik, hogy egyebekről ne is beszéljek.”

Valóban, egyebekről ne is beszéljek: s ezzel talán választ kapunk a kérdésre, amivel az írást kezdtük.


Pusztai József
Bábolnai Fórum 1999. december

 

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be, vagy kattints ide a regisztrációhoz