Üdvözlet

Felhasználói név:
Jelszó:

Adatok megjegyzése
Bejelentkezés / regisztráció:

[ ]
[ ]

Véletlen képek



Közelgő Események

Nincs közelgő esemény

Találkozzunk a Facebookon!

Nemzetségi birtok

A 13. századi birtoktörténet alapján Komárom megye nemzetségi birtoklás története rekonstruálható a legjobban. A Duna két partján és a Csallóközre is kiterjedő régi Komárom megye területén Anonymus két vezéri nemzetség szálláshelyét jelöli meg, a Huba vezértől származó Szemere-nemzetségét és Ketel fia Alap-Tolma utódaiét, a Katapán-nemzetségét.

A két nemzetség szállás-és birtokviszonyai élesen elkülönülnek egymástól. Huba és utódai, az 1000 körül élt Szemere a helynevek szerint nem csupán Komárom megye ÉK-i szögletében rendelkezett szállásokkal, hanem a Répce és a Marcal mellett is. Ez a több megyére kiterjedő szállásterület valószínűvé teszi, hogy törzsfő családjáról van szó, amely egy időben ura volt a Kisalföld nemzetségeinek. Uralmát később Géza fejedelem alatt elvesztette. Szemere és leszármazottai pedig az államszervezés során elvesztették a Répce és Marcal melletti nyári szállásukat, és csak a Zsitva és a Törzsök erdő közötti téli udvarhelyek maradtak kezükön néhány faluval.




A törzsfői nemzetség eredetileg több megyére terjedő szállásrendszerével szemben a Katapán-nemzetség birtokai egy megyére korlátozódnak. Anonymus szerint a 10. században ők birtokolták Komárom várát és környékét. E nemzetséggel kapcsolatban Anonymus megjegyzi, hogy utóbb e vár szolgálatára átengedték a magukkal hozott és itt talált népek kétharmadát. Ez a hagyomány, amely Anonymus művében még egy helyen előfordul, bepillantást enged abba, hogy mi lett a 10. századi nemzetségi szállásterület sorsa.
A 13. századi birtokviszonyok térképre vetítéséből megállapítható. Hogy Komárom megye területének körülbelül egyharmad része volt nemzetségi birtok, amely javarészt a Katapán-nemzetségé volt. A fennmaradó kétharmad részen a komáromi várispánság és a királyi udvari birtokszervezet osztozott. Kétségtelen, hogy itt nagyrészt a Katapán-nemzetség szállásterületének kisajátításáról van szó. A kisajátítás kapcsolatos volt a komáromi várszervezet berendezésével. Ezt bizonyítja, hogy a Katapán-nemzetség maradványbirtokai közé olyan várjobbágyfalvak ékelődnek, amelyeket törzsnévvel neveztek el: 1. Nyék; 2. Megyer; 2. Keszi; 1. Kürt; 2. Örs, valamin az egyházi nemes jobbágyok által lakott Nádor, ma Lándor-puszta.

Megtaláljuk Komárom megyében a másik nemzetségi birtoktípust, a Szent István-kori adománybirtokot is. ennek képviselője az Igmánd- eredetibb nevén Wigman-nemzetség Nagyigmándi birtokával.
Német nevéből és nyugati típusú címeréből következtethetően a nemzetségős német lovag lehetett, aki az ezredforduló táján kapott birtokot a fejedelemi partvonalon.

István király törekvése az volt, hogy az ősi nagycsaládi birtoklást megszüntetve, a földmagántulajdon elvét honosítsa meg. Az új magánbirtoklás elvét István király I. törvénykönyve 6. cikkében mondta ki:

„Királyi hatalmunknál fogva elhatároztuk, hogy mindenkinek álljon szabadságában vagyonát felosztani, feleségének, fiainak s leányainak vagy az egyháznak adományozni, és ezt halála után se merje senki érvénytelenné tenni.”

Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy például Komárom megyében Szemere és Katapán úrnak és Wigman lovagnak egyformán szabadságában állt a király által meghagyott vagy adományozott birtokát felesége és leányai közt felosztani, illetve az egyházra hagyni.
A világi magánbirtok központjai a 11. században curtis-nak nevezett udvarházak voltak, de ezeknek nem udvar volt a magyar nevük, hanem lak. Számos nagybirtokos kezén volt egy-egy Széplak nevű birtok, és az egyik Széplak 12. századi pulchrum praedium (gyönyörű birtok) fordítása a lakot a praedium-mal, az uradalmi gazdasággal, birtokkal azonosítja. Nem tisztázott, hogy egy több faluból álló nemzetségi birtok István király korában milyen arányban nyugodott az úr ekéjével és ökreivel dolgozó szántó gazdaságon, és milyen mértékben terménnyel adózó félszabad termelők gazdaságán. Ottó comos 1061. évi birtokösszeírása mindkettő meglétére s ezen felül különféle szolgáló népek jelenlétére mutat. E világi birtokosok széplakuk mellett már templomot is létesítettek.


Pusztai József
Bábolnai Fórum, 2000. szeptember

 

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be, vagy kattints ide a regisztrációhoz