Üdvözlet

Felhasználói név:
Jelszó:

Adatok megjegyzése
Bejelentkezés / regisztráció:

[ ]
[ ]

Véletlen képek



Közelgő Események

Nincs közelgő esemény

Találkozzunk a Facebookon!

Bábolna a honfoglalás után

Anonymus valahol azt írta: a cumanos nép Álmos vezér engedelmével Kijevnél csatlakozott a vezér seregéhez. A Gesta Hungarorum című művében azt írta: Árpád fejedelem Ketel cumanos vitéznek adományozta ezt a vidéket, ahol a Vág vize a Dunába szakad.
Ketel fia felépítette Komárom földvárát, melynek szolgálatára átengedte a vele jött és az itt talált népek kétharmadát. A Ketel nemzetségnek volt földje a Bodrog vizénél is, melyet az utódok elcseréltek András királlyal. A király felesége orosz nő volt, aki rettegett a német betörésétől, hogy közelebb kerüljön hazájához, ő beszélte rá a királyt a cserére. Meg a király is szeretett vadászni a hegyek közt.
Györffy István történész a közelmúltban megjelent István király és műve című könyvében a komáromi várra vonatkozó kétharmados átengedést, István király 1005. évi államszervezésére datálja. Ekkor a király a nemzetségi birtokokat megszüntette, ezek helyébe a családi birtokokat engedélyezte. Eddig a nemzetségi birtokok tulajdonosa az akkor legidősebb férfi nemzetségi tag volt.




1009 után a gyerekek örökölhették a szüleik földjét, vagy hagyhatták az egyházra. A nemzetségek ekkor elvesztették az eddigi nevüket és kapták helyette az államszervezést megért nemzetségfők nevét. Ekkor lett a Ketel nemzetségből Katapán-nemzetség, a Szabolcs nemzetségből Csák nemzetség.
1009-ben a király beültette a komáromi várba saját ispánját, ami ekkor már királyi várként működött. A kétharmados földrész a komáromi vár várbirtoka lett. Az itt élő családok lettek a komáromi vár várjobbágyai, akik közül a férfiaknak, katonáknak is kellett lenni, ha jött az ellenség.
A Katapán nemzetség az egyharmad földjét a Dunától északra és délre fekvő területből hét-hét szórvány birtokba kapta ki. Györffy az idézett könyvében ezeket a szórvány birtokokat a mellékelt térképen bemutatja. A Dunától északra Heténytől Kolozsnémáig fekszenek. A déli oldalon: Vértestarján, Gyarmatpuszta a nevükön szerepelnek. Tolma néven Vértestolmánál a harmadik szórványbirtok, Bélapusztánál név szerint a negyedik szórvány. Koppánymonostornál Katapán monostor nevet írt a szerző, Vas pusztánál a Duna mellett név nélkül jelölt szórványbirtokot. Végül Bana és Bábolna egyesített határára Tolmabábolna helységnevet írt Györffy György.
A Katapán nemzetség nevével az 1300-as években találkozunk utoljára.

Sárközy Sándor
Bábolnai Fórum, 1996. Szeptember


 

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be, vagy kattints ide a regisztrációhoz